Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két hónap alatt fordult ki a sarkából a világ. Ha elfogadjuk a kormány állítását, amely szerint a költségvetésben azért kell korrekciót végrehajtani − 182 milliárd forinttal kisebb bevételt és ennek megfelelő kiadáscsökkentést −, mert a külső körülmények miatt rosszabbak lettek a kilátások, nem lehet más következtetésre jutni, mint hogy valamikor tavaly szilveszter táján romlott el minden. Az országgyűlés 2010. december 23-án fogadta el a 2011-es költségvetési törvényt, majd február első hetében a nemzetgazdasági tárca 250 milliárd forint tartalék képzését javasolta a kormánynak. Ezt a tanácsot a kabinet meg is fogadta. A zárolás véglegesítése a múlt héten indult el, amikor a kormány benyújtotta a parlamentnek az erről szóló törvénymódosítót − két nappal azt követően, hogy a Mol-részesedés megszerzése technikailag \"be lett írva\" a törvénybe.
Akkor az indoklásban az szerepelt, hogy egy sor nem befolyásolható körülmény mellett a kormány is elszámolt ezt-azt, például egyes adóbevételeket − áfát, társasági adót, evát, illetéket. Szinte azonnal módosító érkezett a javaslathoz, amelyben épp ezt az indoklást vették ki − kevéssé jellemző, hogy egy módosító a magyarázatot írja át magyarázkodásra. Tegnap a gazdasági bizottság ülésén Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a javaslat általános vitáján elmondta: a mindenkori kormány feladata az, hogy aktívan reagáljon a gazdaság hatásaira. A költségvetési törvény megalkotása óta eltelt időszak változásaira reagál a mostani intézkedéssel. Ugyanakkor nem lehet meglepetésről beszélni, hiszen az év eleji zárolások, egyéni intézkedések véglegesítéséről van most szó − mondta Banai. Vagyis tényleg két hónap alatt romlott el minden.
Próbáljon meg a kormány olyan törvényeket hozni, amelyek legalább egy évet kibírnak − foglalható össze az ellenzéki képviselők véleménye. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a mostani módosítás valódi oka az, hogy a kormány túlbecsülte az adóbevételeket. Egyetlen biztonságos pont van a költségvetésben, a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása, ami a 2011-es évet megtámasztja. Ha a kormánytöbbség nem vágta volna vissza az szja-törvény módosításával az szja-bevételeket 500 milliárd forinttal, akkor most erre a módosításra nem lenne szükség. Ez az 500 valójában 400 milliárd forint − 1762 milliárd után 1362 milliárd forint a terv −, ám ebbe azt is bele kell számolni, hogy 2009-hez képest a válság miatt jócskán megcsappantak a jövedelmek tavaly, s ez nehezen tornázható vissza.
Ami az adóbevételek alultervezettségét illeti, tény, hogy a mostani javaslat a főbb adónemekben 175 milliárd forint mínusszal számol, a legnagyobb tételt a társasági adó jelenti 84 milliárd forinttal. Ugyanakkor az is tény, hogy a régi összetételű Költségvetési Tanács (KT) a kormány prognózisánál 120 milliárd forinttal nagyobb adóbevételre számított. Erre Banai is felhívta a figyelmet. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke az előző kormány hibájaként rótta fel, hogy úgy kezelte a MÁV problémáját, hogy nem vett tudomást róla − ehhez képest most a nyugdíjpénztári pénzek egy részét \"öntik bele\" a strukturális átalakításon át nem esett közlekedési vállalatokba.
