Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár tavaly a megelőző évhez képest csaknem 10 százalékkal több szervezet hajtott végre egyszeri béremelést, a legtöbb helyen azonban ez mindössze 3−5 százalék között mozgott. Így a 4,9 százalékos infláció miatt csak a béremelő munkáltatók 36 százalékánál sikerült a jövedelmek reálértékét megőrizni − derült ki az ötödik Országos HR Benchmark felmérésből. A DGS Global és az Ernst and Young önkéntes válaszadásra épülő felmérésében 327 munkaadó vett részt.
A reáljövedelmek megőrzéséhez a cafeteria keretében biztosított béren kívüli juttatások is hozzájárultak. Tavaly az átlagos keretek éves összege személyenként 239,7 ezer forint körül alakult. Tavalyelőtthöz képest tíz százalékkal nőtt az elmúlt évben az ezt a juttatási formát alkalmazó munkaadók száma. A cégek már borúlátóbbak voltak a 2011-es cafeteriakeretekkel kapcsolatban: mindössze 55 százalékuk tervezett változatlan összeget erre az évre és csak egyharmaduk számolt a keret növelésével. A szabályozás további tervezett szigorítása és az adóváltozások miatt azonban várhatóan tovább csökken a béren kívüli juttatásokban és a keret növelésében gondolkodók száma − főleg ha a parlament megszavazza a bérkommandó-bizottság kötelező béremelési javaslatát.
A felmérés szerint noha a recesszió mérséklődése minden munkavállalói kört érintett, a bérfejlesztési gyakorlatok összehasonlításából mégis az derül ki, hogy hiába tartják problémának a szakmunkáshiányt a vállalatok, a fizikai munkások mégis kisebb mértékű bérfejlesztést kaptak, mint a szellemi munkakörökben dolgozók. Az elemzés készítői mindezt a tudásvállalatok számának drasztikus emelkedésével és a gazdaság átrendeződésével magyarázták. A következő bekezdésben azonban a hiányszakmák kritikus szakember-ellátottságát részletezték. A válaszadók 77 százaléka szerint a szakmunkás, 88 százaléka szerint a mesterszakmunkás pozíciók betöltése a legnehezebb, a cégek pedig egymás elől vadásszák el a kevés rendelkezésre álló szakembert.
