Rosszabb infláció ellenére maradhat a kamat

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott tegnap a hatszázalékos alapkamaton, ráadásul csak ez az egyetlen javaslat volt a grémium előtt − mondta Simor András jegybankelnök. A tegnapi döntés során nem is ezt figyelték a piacok, szakértők, hanem azt, hogy a szerdán publikálandó inflációs jelentés legfontosabb megállapításairól mit mond el az MNB elnöke. A legutóbbi, márciusi előrejelzésben kiemelték, hogy a hatszázalékos alapkamat huzamosabb idejű fenntartása mellett 2012 végére elérhető a háromszázalékos inflációs cél. Időközben azonban májusra meglepően jó, 3,9 százalékos inflációs adatot tett közzé a statisztikai hivatal a múlt héten. Ezek nyomán ugyan senki sem számított vágásra, ám voltak olyan vélemények, hogy némileg változhat a jegybank kommunikációja. Ennek ellenére a következő áll a jegybank tegnapi közleményében: \"Az inflációs cél 2012 végén történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására\".

Annak ellenére, hogy a kommunikáció maradt, a jegybank inflációról kialakított elképzelése mégis változott. A nyersanyagok elmúlt hónapokban látott drágulása a vártnál jobban emeli a fogyasztói árindexet − különösen a maginflációt −, a belső kereslet és a munkanélküliség állapota azonban továbbra sem jó, ami ahhoz vezetett, hogy a kamatról alkotott elképzelések változatlanok maradtak, ám inflációs előrejelzésén mégis változtatott a jegybank. Az alapforgatókönyv szerint idén 3,9, jövőre 3,6 százalék lehet a fogyasztói árindex éves átlaga − a márciusi előrejelzés rendre 4, illetve 3,4 százalékos drágulással számolt. Az, hogy 2012 végére mégis teljesül az inflációs célszint, de eközben az éves átlag feljebb tolódott, arra utal, hogy az év első felében lehet magasabb a fogyasztói árindex. Ezt támasztja alá az MNB által közzétett legyezőábra is, amely szerint jövőre hónapokon keresztül némileg 4 százalék alá ragadhat be a pénzromlás üteme, majd az év vége felé kezd meredek zuhanásba, és éri el a három százalékot.

Az elemzők elsőre furcsállták az inflációs pálya megemelését, főleg annak fényében, hogy megállt az élelmiszerek drágulása, ráadásul a magas bázisok miatt később egyre lejjebb csordogálhat a pénzromlás üteme. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli: körülbelül két hete zárhatták le a jelentést, ez idő alatt viszont komolyabb mértékben csökkent az olaj, a búza és a kukorica világpiaci ára, amit már nem tudtak belevenni a prognózisba.

GDP-előrejelzésén is változtatott a jegybank, de itt egyértelműen pesszimista képet vázoltak fel: idén és jövőre 2,6, illetve 2,7 százalék lehet a növekedés üteme, ami 3-3 tized százalékpontos rontás márciushoz képest. Ennek oka, hogy az MNB véleménye szerint a következő két évben 10 százalék felett ragadhat be a munkanélküliség, a háztartások fogyasztása és a beruházások pedig − az autóiparban létrejövő kapacitásbővítéseken kívül − a vártnál gyengébben alakulhatnak.

Ez azonban csak egy, a jelenlegi helyzetet tükröző értékelés, az MNB három, ettől eltérő forgatókönyvet is megfontolásra érdemesnek tartott. Az első kettő a magasabb infláció és így a kamatemelés irányába mutat. Az egyik szerint az olaj és az élelmiszerek világpiaci drágulása nem áll meg, míg a másik úgy számol, hogy az eurózóna elhúzódó adósságválsága emeli a forinteszközök kockázati felárát is, ami gyengíti a hazai fizetőeszközt, ez pedig az infláció emelkedéséhez vezet. A harmadik forgatókönyv szerint a kormány intézkedései csökkentik az országkockázati prémiumokat, ami erősebb forinthoz, alacsonyabb inflációhoz vezet.

A harmadik forgatókönyvet tekinti reálisnak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Véleménye szerint az alapforgatókönyv fennmaradásának valószínűsége csekély, azonban a forint eurójegyzésének 260-ra vagy az alá süllyedése után már nagyon komolyan elgondolkozhat a jegybank egy kamatvágáson.