Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közfoglalkoztatás keretében háromféle munkavégzés van elkülönítve a ma érvényes jogszabályok szerint: a közmunka, a közhasznú munka és a közcélú munka. Közfoglalkoztatás finanszírozására pályázhatnak a leendő foglalkoztatók, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek − például ezzel létszámbővítést hajtanak végre −, a pályázatokat a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozza az állam. Ebben közfoglalkoztatásra az idén 64 milliárd forint lett elkülönítve. A programok lehetnek országosak, önkormányzatok, egyházak, civilek által szervezett, rövid időtartamú − ez 2−4 hónap − vagy hosszabb időtartamú − ez 2−12 hónap − foglalkoztatási programok, illetve vállalkozás számára nyújtott támogatás.
A pályázatok keretében a munkabérek és azok járulékaira lehet támogatást kérni. Országos program keretében a bérteher száz százalékát is kiteheti a támogatás − de ennél alacsonyabb szintet is meghatározhat a pályázat. Legfeljebb húsz százalékig egyéb költségek is támogathatók, a támogatás maximum 12 hónapra szólhat. Az önkormányzatok, egyházak és civilek által szervezett, rövid távú programok a bérterhek legfeljebb 95 százalékáig kaphatnak támogatást, egyéb költségek öt százaléka támogatható. A hosszabb távú programoknál a bérterhek 70−100 százaléka kompenzálható, az egyéb költségeknek pedig az ötöde.
A cégeknek akkor adható támogatás, ha a kiközvetített álláskereső teljes munkaidőben dolgozik, egy évig visszamenőleg létszámleépítést nem hajtott végre, s ilyet nem is tervez. További követelmény, hogy a támogatással foglalkoztatottakat a lejárat után a támogatott időtartam ötven százalékáig tovább foglalkoztatja. A támogatás időtartama legfeljebb nyolc hónap − vagyis az alkalmazottat egy évig lehet így munkával ellátni −, mértéke pedig a terhek 70 százalékáig terjedhet.
