A nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtotta be a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatot a parlamentnek. A javaslat − indoklása szerint − elősegíti a korábbi időszak devizakölcsönzésével kialakult társadalmi szintű probléma kezelését, csökkentve a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő terheket. A tervezet azonban − hívta fel a Napi Gazdaság figyelmét egy neve elhallgatását kérő jogász − meglehetősen széles körre nem érvényes. A törvényjavaslat definíciója szerint a hitelező lakáshitel-szerződésből eredő követeléssel rendelkezik. A hitelintézeti törvény pedig (amelyre a most benyújtott jogszabály is utal) egyértelműen fogalmaz: a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés olyan ingatlanra alapított jelzálogjog, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. Mindebből következik, hogy azok a bajba került devizaadósok, akik nem deklaráltan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, július elseje után bukhatják ingatlanukat − annak értékétől függetlenül. Július elseje és október elseje között a javaslat szerint egyébként csak a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanoknál lehetséges a kényszerértékesítés.
Az árfolyamernyő azonban úgy tűnik, mindenkire vonatkozik. A jogszabályban az értelmező rendelkezések után a \"hitelező\" fogalma először az új kilakoltatási szabályokat taglaló paragrafusban bukkan fel. A jegybanki adatok szerint a 2,5 ezer milliárd forint devizaalapú lakáshitel mellett kétezermilliárd forint azon szabad felhasználású jelzáloghitelek összege, amelyeket szinte biztosan lakáscélra vettek fel. Az egyszerűbb ügyintézés miatt egy időben a bankok kifejezetten rábeszélték az ügyfeleket, hogy ingatlanvételhez ilyet igényeljenek.
Akad azonban kizáró ok az árfolyamrögzítésnél is. A gyűjtőszámlát (amelyen a fixált árfolyamnál gyengébb forintnál nő, ellenkező esetben csökken a külön nyilvántartott, 2014 után törlesztendő hitel) nem vehetik igénybe a 90 napon túl tartozók, a 30 millió forintnál értékesebb (és ez még a válság előtt értendő) ingatlanra hitelt felvettek, de azok sem, akik beléptek saját bankjuk fizetéskönnyítő programjába.
| Időszak | Kvóta (százalék) |
| 2011** | 2 |
| 2012 | 3 |
| 2013 | 4 |
| 2014 | 5 |
* a megyékben és a fővárosban, **IV. negyedév
Forrás: javaslat
