Az áprilisi 4,7 százalékos inflációs adat után − ami feltehetően a januártól kezdődő fokozatos emelkedés csúcsa volt − a májusi fogyasztói árindex 4,5 százalékra mérséklődhet a Napi Gazdaság konszenzusa szerint. Az elemzők várakozásai alapján innentől kezdve már csak lefelé csordogál a mutató az év során.
Abban, hogy a drágulás üteme irányt vált, nagy szerepe lehet a bázishatásoknak − mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Tavaly májusban 10,8 százalékkal drágult a vezetékes gáz, egy év elteltével ez azonban kikerül a bázisból. A másik fontos tényező az üzemanyagok áralakulása: a tavalyi magas bázisok, valamint a májusban megfigyelt stagnálás, esetenként csökkenés segíthetik a fogyasztói árindexet lejjebb szorítani.
A kockázatok ugyanakkor nagyok, hiszen a májusi jellemzően az év legbizonytalanabb adata, főként a primőr termékek miatt. A szezon kezdete miatt a zöldségek ára ilyenkor havi alapon mindig emelkedik, ennek mértéke azonban \"zsákbamacska\" − most is kérdéses, hogy mennyire drágulnak az elmúlt évhez képest. Tavaly májusban csak 1,1 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek, ám 2009-ben kiemelkedően magas, 4,9 százalékos volt az emelkedés egyetlen hónap alatt.
Ezt a hatást leszámítva azonban az élelmiszerek ősz óta tartó drágulásánál fordulat következhet be. Ugyan itt további áremelkedés várható − főként a feldolgozott élelmiszerek, húsok miatt −, ám ez a tempó jelentősen fékeződik, egyes termékeknél pedig árcsökkenés lesz majd megfigyelhető. A gyümölcsöknél is kisebb árnyomás várható: ugyan idén is voltak fagykárok Szabolcsban, ám ezek a veszteségek nem közelítik meg a tavaly ilyenkorit, ami lejjebb nyomhatja az árakat. A komoly dezinfláció augusztusban kezdődhet majd, főként a gabonaárak miatt, amelyek tavaly nyáron részben hazai okokból, részben az oroszországi erdőtüzek és a gyengébb nemzetközi terméseredmények miatt emelkedtek egyre magasabb szintekre − emlékeztet a Takarékbank szakértője.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője ugyanakkor figyelmeztet: a környező országok már megjelent májusi inflációs adatai és a szokásos szezonális hatások alapján arra lehet számítani, hogy az élelmiszerárak ismét jelentősen felfelé húzzák majd az indexet. Ráadásul az agrár termelői árindex alakulásából kiindulva továbbra is az látszik, hogy idén 10 százalék körüli élelmiszer-drágulással számolhatunk. Biztató ugyanakkor − emeli ki a szakértő −, hogy az emelkedés nagy része feltehetően már mögöttünk van, a nemzetközi indexek március óta nem jeleznek jelentősebb drágulást a globális élelmiszerárakban. Az előrejelzést persze nehezíti a heves esőzések, illetve a németországi járvány hatásainak számszerűsítése − véli az elemző.
A többi termékcsoportot vizsgálva az erős forint továbbra is tompíthatja a tartós fogyasztási cikkek áralakulását, a szolgáltatásoknál pedig érdemes lesz figyelni a fejleményeket, hiszen erre kiemelt figyelmet fordít a jegybank a kamatdöntések során. A kedvező évkezdet után kellemetlen meglepetést okoztak a márciusi és áprilisi adatok és nagyban hozzájárultak a maginfláció növekedéséhez − emelte ki Bebesy Dániel.
A kilátásokat illetően a gyengébb belső fogyasztás bővülése fegyelmező erővel bírhat az árakra, és feltehetően a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, valamint a devizahiteleseket érintő árfolyamrögzítés sem okoz jelentősebb változást. A jövőre életbe lépő fiskális megszorítások ráadásul továbbra is nyomás alatt tarthatják a hazai fogyasztást, így az inflációt is. A Takarékbank szakértője szerint a nyári hónapokra némileg 4 százalék fölé lassulhat a drágulás üteme, ami ősszel tovább mérséklődik és év végére akár 3,5 százalék alá is süllyedhet. Ennek ellenére azonban nem várható a jegybanktól kamatvágás idén: ezek a tényezők inkább csak a lefelé mutató kockázatokat erősítik, ami nem elég egy enyhítéshez a Budapest Alapkezelő elemzője szerint.
