Veszteséges volt tavaly a jegybank

Az MNB 2010-ben 41,6 milliárd forint veszteséget szenvedett el, ám a 75 milliárdos eredménytartalék ezt fedezi. Ezért a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett − mondta Simor András, a jegybank elnöke tegnap az MNB tavalyi gazdálkodásáról szóló sajtótájékoztatón. Ugyanakkor a kiegyenlítési tartalékokon − ahol az árfolyamok változásától függően megjelennek az MNB tulajdonában álló deviza-értékpapírok eredményei − 29,1 milliárdos mínusz keletkezett, amit az állam március 31-ig megtérített a jegybanknak.

Két éve 65,5 milliárd forint nyereséget ért el az MNB − a tavalyi, bő 100 milliárd forintos eredménycsökkenés fő oka, hogy kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye soron tovább nőtt a jegybanki veszteség, valamint a realizált devizaárfolyam-eredmény nyeresége jócskán csökkent. Az előbbi sor negatív eredményeket mutat, mert az eszközoldalon alacsony kamatozású deviza van, míg a forrásoldalon a magas kamatú forint emeli a kamatveszteséget.

A másik oldalról, a devizaeredmény soron, a devizaárfolyamok változásából származó, korábban kiemelkedően magas nyereség visszaesett. A banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény ugyanakkor tavaly gyakorlatilag stagnált, aminek oka, hogy a költségtudatos gazdálkodásnak köszönhetően tovább mérséklődtek a jegybanki kiadások. A működési költségek fokozatosan csökkentek az elmúlt években − a 2010-es kiadások reálértéken alig felét teszik ki a 2001-esnek.

A devizatartalékok tavaly 3 milliárd euróval, 33,7 milliárdra nőttek. Ebben a fő tételt az EU-transzferek beáramlása jelentette, de jelentősek voltak az állami devizakötvény-kibocsátások és a nemzetközi fejlesztési intézetek által nyújtott hitelek is. A másik oldalon a lejárt hitelek és az állami költekezés csökkentette a tartalékokat.