Elkezdte kiszórni az Alkotmánybíróság (Ab) azokat az indítványokat, amelyeket a tavaly novemberi alkotmánymódosítások értelmében már nem bírálhat el a testület. A múlt héten négy, a személyi jövedelemadót érintő indítványról hozott végzést a testület. A tavalyi módosítás révén az Ab csak bizonyos okokra hivatkozva dobhat vissza olyan törvényt vagy passzust, amely költségvetési bevételeket érint.
Eddig jellemzően a közteherviselés elvére hivatkoztak a beadványkészítők, illetve az egyenlő elbánás elve és a tulajdonhoz való jog jött még szóba. Ezek helyett november közepétől már csak az emberi méltósághoz való jogra lehet hivatkozni, s ezt a passzust a testületnek visszamenőlegesen kell alkalmaznia. Vagyis amellett, hogy ma már csak olyan indítványokat érdemes benyújtani, amelyek az emberi méltóság megsértésére hivatkoznak, a már korábban − akár több éve − benyújtott beadványok is értelmüket vesztették.
A legutóbbi ülésen a négy, jövedelemadót érintő indítvány közül egyetlen volt csak friss. Ezt a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nyújtották be. A kifogás arra irányult, hogy a csonka családokkal és az alacsony keresetűekkel szemben jóval kedvezőbb elbírálás alá esnek a magas jövedelműek, mert a kedvezmény összege megosztható a szülők között.
Ehhez képest a másik három ügy igen régi. Kettőt még 2006-ban iktattak, egyet pedig 2004-ben. Utóbbi azt taglalja, hogy az átvállalt tartozás bevételnek minősül vagy sem, az újabbak közül pedig egy a gépjárműhasználattal kapcsolatos elszámolható költségeket érintette. Talán a legérdekesebb az a beadvány, amely a pénztári kedvezményekkel kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat. Itt azt a szabályt vitatta az indítványozó, hogy a nyugdíjpénztári befizetések után a kedvezmény mértéke a minimálbér ötven, míg az önsegélyező és egészségpénztárak esetében csak húsz százaléka. A beadvány benyújtója szerint ez diszkriminatív, hiszen mindhármat ugyanaz a törvény szabályozza, azt pedig nem lehet negatívan megítélni, ha valaki adott pénztárba fizet.
