Az idén is jobban jövedelmez a növénytermesztés

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A jövőben egyre drasztikusabb, akár éven belüli áringadozásokkal kell számolni a főbb mezőgazdasági termények globális piacán, mivel az élelmiszerek és alapanyagaik stratégiai termékké váltak ugyan az utóbbi években, de az olajhoz és egyéb iparcikkekhez képest még mindig alulértékelt termékek − mondta Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a Napi Gazdaság agrárkonferenciáján. A magyar piacon alig érvényesülnek a regionális hatások, az árak alakulása elsősorban a világpiaci ármozgásoktól függ, igaz, a terméshozamokat az időjárás még jelentősen befolyásolhatja.

Tavaly például 16 százalékkal kevesebb búza termett, mint 2009-ben, az ára pedig megduplázódott. Az optimista becslések szerint idén 4,1 millió tonna lehet a hazai búzatermés, bár a belvíz miatt többéves átlagban is rekordalacsony, 900 ezer hektár körüli a termőterület. Az AKI prognózisa szerint október-novemberre tonnánként 60 ezer forint körül alakulhat az új termés ára. Az őszi művelésből kieső területeket a termelők igyekeztek tavaszi vetésű kultúrákkal hasznosítani, ezért 2011-ben mintegy 13 százalékkal, 1,2 millió hektárra nőtt például a kukorica vetésterülete. Betakarításkor mérsékelt visszaesés várható az árában, de 50 ezer forint fölött lehet, persze attól függően, hogyan alakul a takarmánybúza-kínálat az idén − mondta a főigazgató.

Egyedül a repce esetében várható további drágulás, mivel az északi félteke termőterületein a szárazság miatt kisebb hozamok várhatók, a növekvő biodízel-felhasználás miatt azonban továbbra is erős a kereslet a repcemag iránt. Várhatóan 600−620 ezer tonna repcemagot takaríthatnak be idén Magyarországon. A mostani, tonnánként 110 ezer forintos átlagár 130 ezer fölé kúszhat − mondta Kapronczai István.  Az elmúlt tíz év legrosszabb termését követően 2011-ben rekordnagyságú területen,  585 ezer hektáron vetettek napraforgót. Átlagos időjárás mellett 1,2−1,3 millió tonnás termés várható.  Kapronczai kisebb visszaesést követően 120 ezer forint körüli árat prognosztizált az őszre.

A főbb állattenyésztési ágazatoknál a tej esetében világszerte növekvő termelésről és kínálati piacról adott hírt a főigazgató. Magyarországon ezzel teljesen ellentétes folyamatok zajlanak. Folyamatosan csökken a tehénállomány, de a megmaradt termelőknél jelentősen nőtt a nyerstejexport, miközben a belföldi piacon nyerstejhiány alakult ki, a felvásárlás pedig visszaesett. A kilogrammonkénti termelői árak az utóbbi hónapokban felfelé kúsztak, és a kereslet miatt akár 95 forint fölé is emelkedhetnek − mondta Kapronczai István. Jelentős marad a nyerstejkivitel, noha most az európai tejtermelés is növekszik. Mint mondta, a különleges tejtámogatás ilyen árszint mellett már jövedelemként jelentkezhet egyes termelőknél.

Erőteljesen növekszik a globális baromfitermelés is, mivel próbálnak lépést tartani a kereslettel. Igaz, a magas takarmányárak lassíthatják némiképp a folyamatot. Magyarországon ezzel szemben tavaly csökkent a tyúkfélék állománya és ez folytatódott ez év elején is a magas takarmányköltségek miatt. Ugyan kisebb mértékű termelőiár-emelést már sikerült elérniük a termelőknek, azonban a kilogrammonkénti 270 forintos ár erős korlát lehet, és aligha lehet ennél többet elismertetni a kiskereskedelemmel.

Az év végére valamennyire stabilizálódhat a sertéstermelés helyzete is a kutató szerint, mivel az utóbbi időszak állománycsökkenése miatt erős a kereslet a magyar élő sertés iránt mind a belpiacon, mind az exportban. A prognózisok szerint ugyanis 2011-ben egy-egy százalékkal nőhet a sertéshús-előállítás és -fogyasztás is, miközben a globális export meghaladhatja a válság előtti szintet, az importban pedig hétszázalékos növekedést várnak az elemzők. Az továbbra is jellemző, hogy Magyarországon növekszik az élősertés-import, ami jellemzően a hazainál alacsonyabb áron kerül be az országba. A magyar átlagárak áprilisban kilogrammonként 380 forint körül alakultak, és további lassú növekedés várható, közelítve a 400 forintot. A magasabb árak azonban legfeljebb szinten tarthatják a hazai állományt, mivel az utóbbi időben egyre inkább csökkent a sertéstartási kedv − mondta Kapronczai István.

Kiss Melinda Katalin