Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összességében húsz hulladékgazdálkodási koordináló szervezetet érint a parlament előtt lévő termékdíjtörvény-javaslat. Lényegében ennyi cég szűnhet meg azzal, hogy a kormány szeptembertől állami kézbe helyezi a teljes visszagyűjtési és újrahasznosítási rendszert. Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. igazgatója lapunknak elmondta, egyelőre tervezetről beszélünk, ezért korai lenne kijelenteni a magyar koordinátori rendszer megszűnését.
Ráadásul a szabályozó ellen még az unió is szót emelhet, hiszen a legtöbb tagállamban liberalizált a visszagyűjtés, csak Magyarországon nem lenne az. Az igazgató számításai szerint a törvényjavaslatban megfogalmazott termékdíjtarifák már közel sem olyan súlyosak, mint a környezetvédelmi tárca korábbi elképzelései, amelyek nagyjából százmilliárd forint bevételt céloztak.
A most kommunkált tarifákkal nagyjából 48 milliárd forint szedhető be, ha a teljes hulladékhasznosítás és -visszagyűjtés az Országos Hulladékkezelő Ügynökségen keresztül zajlik. Ám a törvénytervezet egyéni teljesítést is engedélyez − mondta Viszkei. Hozzátette, a szabályozó egyik legnagyobb problémája nem az új rendszer kialakításában vagy a tarifák növekedésében rejlik, sokkal inkább abban, hogy a gyártói felelősséget lebontja, viszont kollektív teljesítést nem engedélyez, tehát többen nem állhatnak össze visszagyűjtési társaságot alapítva. Viszkei szerint, ha a kormányzat akarta volna, a jelenlegi termékdíj-szabályozásban is elérhetné azokat a célokat (állami szerepvállalás nélkül), amelyeket kitűzött a javaslatban.
Véleménye szerint az adminisztrációs terhek csak egyes termékek esetében csökkennek, több esetében változatlanok lesznek, míg néhány esetében nőni fognak. Vagyis elképzelhetetlenek tartja, hogy egyes ágazatok spóroljanak az új szabályozóval. Sőt nagyjából hatvan százalékkal nő a kiadási teher, hiszen tavaly a tervezett húszmilliárdos bevételből 17 milliárd teljesült. Kérdés, mi lesz idén.
