A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény tervezetében, amelyet tegnap nyújtott be a parlamentnek a kormány, az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése mellett az is szerepel, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot a jövőben − praktikusan 2012-től − a kormány maga határozza meg rendelet útján. Ez első pillantásra egyszerűsíti a folyamatokat: ha maga határozza meg a minimálbért, könnyebben kalkulálhat például azzal is, hogy az adójóváírás két év alatti kivezetését a munkaadók vagy a munkavállalók finanszírozzák-e.
Az érintettek ezt másképp gondolják. Az állam ott akar bért meghatározni, ahol nem tulajdonos és nem is munkaadó − mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A lépéssel visszatérnénk a központi bérszabályozáshoz, s az állam erőteljesen beavatkozna a béralkuba. Ez, amellett hogy nem jó üzenet, nagyon komoly következményekkel járhat. Ha a kormány dönt a bérekről, minden következményt magának kell vállalnia − tette hozzá. Egy rosszul meghatározott bér ágazatokat térdeltethet le.
Ha a kormány dönt a versenyszféra béreiről, még inkább lehet majd bérkommandózni. Hiszen eddig a munkáltatók és munkavállalók alkujaként mindkét fél tudta, mit tud még elviselni, ez azonban el fog tűnni − mondta Fiedler Péter, a Liga Szakszervezetek kommunikációs vezetője. Abban a szakszervezetek kevésbé hisznek, hogy a kormány majd \"eltalálja\" a minimálbér összegét, legalábbis erőteljesen csökkent a bizalmuk azt követően, hogy az adóváltozások miatt jelentős bércsökkenést kellett elszenvednie számos munkavállalónak.
Tény, hogy volna mit javítani az OÉT működésén, s kértek is erre vonatkozó javaslatokat. Ezekre azonban egyáltalán nem reagált se a tárca, se a kormány − mondta Fiedler. A szakszervezet szerint a kommunikáció egyébként sem működik, mert a szaktárca semmilyen egyeztetésbe nem vonja be őket. Ez ellen a javaslat ellen is tiltakoznak majd − a munkaadói oldallal együtt −, kérdés, mi lesz az eredménye.
