Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Piaci becslések szerint az elmúlt évben jelentősen, harmadára, százmilliárd forint alá csökkent a közraktári hitelezés volumene. Ennek hátterében főként az aratás óta emelkedő piaci árak, illetve a hagyományosan nagyobb készleteket felhalmozó piaci szereplők − malmok, takarmánykeverők − likviditáshiánya áll. Számos piaci szereplő arra számított, hogy az aratáskori magasabb árak egy-két hónap múlva esni kezdenek, és akkor tudnak majd készletezni, azonban gyakorlatilag egészen idén tavaszig folyamatosan emelkedtek az árak mind a búza, mind a kukorica esetében. A piac zsugorodásában persze az elmúlt évek közraktári botrányai és több közraktár engedélyének visszavonása is közrejátszott.
Addig nem enyhül a pénzintézetek bizalmatlansága a közraktárakkal szemben, amíg nem módosul a közraktári törvény. Az egyeztetések a Közraktári Felügyelet, a bankszövetség, az agrártárca és a közraktárak érdekképviselete részvételével már több mint két éve megkezdődtek. A Napi Gazdaság értesülése szerint hamarosan kormány elé kerülhet a törvénymódosításról szóló szakmai előterjesztés, és amennyiben a kormány is rábólint, megkezdődhet a jogalkotás hivatalos szakasza.
A javaslatban egyebek között újraszabályoznák a közraktárak működését, megemelve az alapításhoz szükséges tőkét, de tartalmaz passzusokat a jegykibocsátás korlátozásáról, a pénzügyi elhatárolásról és a közraktárak céltartalék-képzési kötelezettségéről is. A mostani szezonban már nem lép hatályba a módosítás, és legkorábban is csak 2012 nyarától hozhat érzékelhető változásokat.
A stabilizálásban és az esetleges későbbi piaci zavarok kezelésében komoly segítséget jelenthetne, ha a kormány is lépéseket tenne a közraktári piac megerősítéséért − mondta Csorba Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Már az uniós szabályokkal összeegyeztethető intézkedések is megtennék a hatásukat, például ha a de minimis határ alattinak minősülő mértékben lehetővé tennék a Garantiqa támogatott szerepvállalását. De az is segítség lenne, ha a piac egyik legnagyobb szereplőjének számító állami tulajdonú Concordia Közraktár Zrt. mögött lenne valamilyen biztosíték a hitelek bedőlése esetére.
Az átlagos bedőlési arány a teljes közraktári hitelállománynál évi 3−5 százalék, többnyire egy-két kirívó, és egy-egy hitelezőnek komoly veszteséget okozó esetről van szó. Erőteljesebb állami szerepvállalás egyértelműen lökést adhatna a közraktári hitelezésnek − véli Erdei Andrea, a KH szenior vállalati terméktanácsadója is.
