Megszűnik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) július 31-ével − derült ki azokból a felmondólevekből, amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásirányítási főosztályának vezetője adott át az OÉT titkárainak. A tárca pénteken jelentette be, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely egyesít három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot, az OÉT-et, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot.
A minisztérium szerint az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, a másik két szervezet pedig bár szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. A jelenlegi elavult érdekegyeztetést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével a kormány szerint hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új rendszer váltja fel.
A szakszervezetek − ahogyan azt várni lehetett − visszautasították a tanács megszünetését, s visszalépésként definiálták a tervet. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének főtitkára szerint a kormány megalázta a magyar munkavállalókat, akikkel nem hajlandó tárgyalni, huszadrangúak a munkavállalók a kormány számára.
A munkaadói oldal sem feltétlenül boldog a résztvevői kör szélesítésének ötletétől. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint ugyanis a korábbi felállásban szakemberek vitatták meg a kérdéseket, de az új tervek szerint a kamarák is beleszólhatnának a megállapodásba. Márpedig a kamaráknak − amelynek tagsága ráadásul kötelező lesz a mostani önkéntességgel szemben − semmi keresnivalójuk egy ilyen tanácsban. Nem meglepő, hogy a kamara örül az új fejleményeknek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ugyanis hatékonyabb lehet a kommunikáció az ő részvételükkel.
