Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy valószínűséggel elbukta a magyar állam azt az uniós eljárást, amelyet azért indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében, mert a szabályok bizonyos esetekben nem tették lehetővé a vállalkozók számára az áfa visszaigénylését. A bizottság szerint a magyar előírás nincs összhangban az uniós szabályokkal, az áfatörvényt módosítani kell. A végső döntést a bíróság hozza majd meg, az ítélet azonban az esetek kilencven százalékában megegyezik a főtanácsnoki indítvánnyal.
A cégek a befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendőt, pozitív egyenleg esetén a különbözetet vissza lehet igényelni. Kivéve − s ezt vitatta a bizottság −, ha a cég valamilyen beszerzést ténylegesen nem fizetett még ki, csak a számlát fogadta be. Az áfaösszeget így csak a következő időszakban lehet visszaigényelni, de csak abban az esetben, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit. Az áfa elszámolása a befizetés szempontjából a számla kiállításához igazodik, visszaigénylésnél azonban a teljesítéshez, így az állam egy időre ráülhet az összegre, az adót ráadásul az ügylet megfizetéséig az eladótól és a vevőtől is levonja. Az állam így semmilyen kockázatot nem vállal, ha a vállalkozás nem kapja meg a pénzét, akkor ő bukja annak áfaösszegét is.
A bizottságnak épp ez nem tetszett, ezért indított kötelezettségszegési eljárást még 2007-ben. Az ügynek visszamenőleges költségvetési hatása nem lesz, hiszen itt likviditási kérdésről van szó. Azt új szabályt elvben akkortól lehet alkalmazni, amikor a törvényeket ennek megfelelően módosítja a parlament − mondta Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere. Ez − hacsak nem akarja a törvényhozás kifejezetten hátráltatni az ügyet − túl sok időt vélhetően nem vesz majd igénybe. Így az ügyet nem lehetne siettetni a bíróságon kért egyedi, azonnali elbírálással, hiszen egy ilyen eljárás a törvénymódosításnál több időt vehet igénybe.
A módosítást követő elszámolási időszakban − negyedévben − így visszaignyelhető lesz az esetlegesen bennragadt összeg. Azt nem lehet tudni, pontosan mekkora összeget jelent ez a likviditási rés, szakértők becslése szerint azonban akár százmilliárd forint is lehet éves szinten − az első négy hónapban 755 milliárd forint áfabevétel keletkezett.
