Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hatalmas meglepetést keltett a részvénypiacon, amikor az osztrák OMV 2009. március 29-én, vasárnap éjjel bejelentette, hogy 21,2 százalékos Mol-részesedését eladta az orosz Szurgutnyeftyegaznak. Az oroszok akkor 1,4 milliárd eurót fizettek a pakettért. A Mol-menedzsmenttel nem egyeztettek előre, így a magyar olajcég nem változtatott addigi stratégiáján. Az ár 19 212 forintot jelentett részvényenként, ami közel duplája volt a bejelentést megelőző 9940 forintos záróárnak.
Az osztrák olajcég gyakorlatilag veszteség nélkül szállhatott ki a 2000-től gyűjtögetett Mol-csomagjából, ami elemzők szerint rendkívül kedvező volt számára. A magyar és az osztrák olajcég ugyanis nem igazán volt baráti viszonyban, ezért komoly felvásárlási harc indult, amelynek során mintegy 47 százaléknyi Mol-részvény került baráti kezekbe − ez eldöntötte a küzdelmet.
Az osztrákok számára ezután vált pénzügyi befektetéssé a részvénycsomag, arra viszont máig nincs egyértelmű magyarázat, hogy az oroszok miért vették azt meg. A vásárláskor csak annyit közöltek a saját honlapjukon, hogy egyebek mellett a vertikális integráció erősítése indokolja a befektetést. A Mol-menedzsment viszont pénzügyi befektetőként kezelte őket, mivel a két cég vezetése között semmilyen egyeztetés nem volt stratégiai kérdésekben, a Szurgutnyeftyegazzal szembeni ellenállást pedig az is erősítette, hogy Oroszország egyik legátláthatatlanabb vállalatának tartják.
Az oroszok nem örököltek könnyű helyzetet, hiszen a magyar kormány már az OMV elleni harc idején megalkotta a lex-Molként elhíresült törvényt, amelynek alapján sokkal szigorúbb feltételek mellett lehetett tulajdonrészt szerezni az olajcégben. Az alapszabályi korlátozások az új tulajdonosra is vonatkoztak, így 10 százaléknál nagyobb befolyással ő sem szavazhatott volna a közgyűléseken. Az oroszok azonban be se jutottak egyetlen közgyűlésre sem, miután a Magyar Energia Hivatal nem adta ki az ehhez szükséges papírt, amit azzal indokolt, hogy nem ismertek az orosz vállalat tulajdonosai. Ebből több per is lett, de az oroszok ezeket elvesztették.
Az orosz csomag megvásárlása az Orbán-kabinet megválasztása után nagyon hamar napirendre került, és egyre sűrűbben születtek találgatások is az ügyben. Tavaly októberben például Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a magyar kormány csomagban akar megállapodni az orosz vezetéssel a kétoldalú együttműködés kérdéseiről, a csomag részeként az energiapolitikát, a Malévot, a metróépítést, a mezőgazdasági együttműködést, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbítását említve meg. A 450-500 milliárd forintra becsült csomag ügyében az elemzők is egy átfogóbb megállapodást tartottak valószínűbbnek, mint a készpénzes kifizetést.
