Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év eleji optimizmust és a pozitív várakozásokat is alulmúlta a márciusi (illetve az első negyedéves) kiskereskedelmi adat. A KSH gyorsjelentése szerint a forgalom az év harmadik hónapjában 0,9 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben pedig lényegében stagnált − utóbbiban komoly szerepet játszott, hogy az üzemanyag-értékesítés már nem esett tovább. Az elemzők \"szánalmasnak\" minősítették, hogy a kiskereskedelmi adatot az üzemanyag-értékesítés kozmetikázza. A teljes forgalom valamivel kevesebb mint felét adó élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékek eladása a kiigazított adatok szerint márciusban (rég nem látott mértékben) 1,6 százalékkal csökkent. Kiigazítás nélkül ennél jelentősebb volt a visszaesés, tavaly ugyanis a húsvéti forgalom jelentős része márciusban realizálódott.
A csökkenés mögött az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) számításai szerint a 8-9 százalékos élelmiszerár-emelkedés fogyasztást visszafogó hatása állt. Piaci elemzők szerint a kiskereskedelmi adatok a fogyasztói bizalmat tükrözik, illetve hatással van rájuk a reálbérek visszaesése. Az első negyedévben az élelmiszer-értékesítés volumene − csakúgy, mint a teljes kiskereskedelemé − nem változott, nem mozgott együtt a két százalék felett emelkedő GDP-vel − azaz a gazdaságot közel sem a belső kereslet mozgatja. Az elemzői vélemények üzenetértékűek, a kormányzat reményei szerint ugyanis a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításából, illetve a tavalyi intézkedések miatt a háztartásoknál maradó nagyjából 600 milliárd forint a kiskereskedelemben csapódik le. Az adatok alapján mégsem így történt, illetve ha mégis, akkor az összeg kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a szektort a tartós növekedés irányába indítsa el.
Komoly visszaesés mutatkozott a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek eladásánál. Az OKSZ szerint így hiába költöttek a magyar háztartások 72 milliárd forinttal többet (1629 milliárd forintot) az év első negyedében, nem kaptak érte több árut. Az élelmiszer-kereskedelemben 27 milliárd forint volt a többletköltés, az üzemanyagoknál 41 milliárddal mutatott többet a szaldó. Az elemzők az év egészére 1-2 százalékos növekedést várnak a kiskereskedelmi forgalomban. Az alacsony bázisok miatt az emelkedés lassan megindulhat.
