Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új standard alapján kérdés, hogyan lehet az egyes ügyleteket eladásként vagy bérletként besorolni. Ennek meghatározása a főbb ismérveken múlik. Így eladás lesz, ha az eszköz feletti ellenőrzést, a hozzá kapcsolódó előnyöket és kockázatokat is átruházza az eladó. Bérlet lesz, ha az eszköz nem kerül új tulajdonoshoz, s a bérbeadó garanciát vállal rá, illetve részesedést kap az eszköz eladásából eredő nyereségből − mondta a Napi Gazdaságnak Molnár Gábor, a Deloitte szenior menedzsere.
A további teendők még bonyolultabbak lesznek az új rendszerben. A szerződés értékének megállapításakor ugyanis figyelembe kell venni a lízingdíj mellett egy sor más tételt: a kezdeti közvetlen költségek mellett a díjak jelenértékét és az eszközhasználati jogot. De a lízing futamidejét sem lesz egyszerű meghatározni. A standard szerint a futamidő az a leghosszabb időtartam, ami nagyobb valószínűséggel következik be, mint nem. Ez szubjektív megállapítás, viszonylag szabadon határozhatnak meg a felek futamidő-hosszabbítást. Nem lesz könnyű a lízingdíj kiszámítása sem, figyelembe kell venni a normál és függő díjakat s más költségeket is. Ez főleg akkor lesz komoly munka, ha a cégnek sok lízingszerződése van.
Ezek az elemek erősen szubjektívek, s idővel jelentősen változhatnak, így az értékeléseket folyamatosan meg kell majd újítani. Mivel a lízing megjelenik majd a cégek mérlegfőösszegében, az időközben megejtett módosítások miatt is jóval volatilisebb lesz a vállalatok mutatója − például azért, mert míg jelenleg a szerződésben foglalt futamidőt kell meghatározni, az új standard szerint a várhatót, ami a tíz helyett tizenöt év is lehet.
A mérlegfőösszeg mellett az eredményt is befolyásolja majd a tranzakció. Jelenleg ugyanis a könyvelésben az operatív lízing évenkénti eloszlása lineáris, a tervezet szerint azonban degresszív lesz. Vagyis az ügylet indulásakor kisebb, a végén pedig nagyobb lesz az eredmény ennek hatására. E hatásokat, illetve a bizonytalansági tényezőkből eredő szükségszerű korrekciót eleve be kell számítani a rendszerbe. Arra külön figyelni kell, hogy e pluszmunkák nemcsak a könyvelőknek jelentenek majd extra feladatot, hanem az informatikai részlegnek is.
