Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fejlesztési minisztérium pénteken hozta nyilvánosságra Magyarország 2030-ig terjedő időszakra szóló energiastratégiájának egyeztetési anyagát, a tervezet június 12-ig véleményezhető. A cél a \"függetlenedés az energiafüggőségtől\", ezt pedig az energiatakarékossággal, a megújuló energia lehető legmagasabb arányú és decentralizált használatával, a biztonságos atomenergiával és az erre épülő elektromos közlekedéssel, a multifunkcionális mezőgazdasággal, illetve az európai energetikai infrastruktúrához kapcsolódással oldanák meg. A földgáz továbbra is megőrzi meghatározó szerepét, a 10,5 milliárd tonna hazai szén- és lignitvagyon stratégiai tartalék.
A 2010-es 1085 petajoule-os hazai primer energiafelhasználás legfeljebb hat százalékkal emelkedhet 2030-ig (ezzel nem haladná meg a válság előtti értéket). A kiemeltként kezelt épületenergetikai fejlesztések révén a fűtési költségeket 30 százalékkal csökkentenék, a megújuló energia részaránya a mai hétről húsz százalék fölé emelkedhet. A fő hangsúlyt a biomassza és biogáz alapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, illetve a geotermikus energia jelenti. A napenergia-potenciál nagyobb mértékű emelkedésére 2020 után lát esélyt a stratégia. A tervezet erősítené az állami jelenlétet, főleg a gáz- és olajszektorban.
Az atomenergia primer energiafelhasználásban betöltött 16 százalékos részaránya is emelkedik majd, az elektromos és hidrogénhajtás 14, a bioüzemanyagok részaránya pedig 15 százalékra. Cél a decentralizált, fokozatosan összekapcsolható távhőszigetek létrehozása, illetve az áttérés az alacsony hőfokú távfűtésre. A hőenergia előállításában a megújuló energia részaránya a jelenlegi 10 százalékról 25-re emelkedhet.
