Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csendes évet zárt a hazai nyomdaipar 2010-ben, a megelőző évi megrázkódtatások után a normál kerékvágásba való visszatérés időszaka volt a tavalyi esztendő, a 2007-es eredményeket azonban nem érte el az ágazat − mondta lapunknak Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára. Az iparág volumenben és árbevételben 15 százalékos éves szintű csökkenést szenvedett el 2009-ben. Az európai bizalmi indexek javulása, illetve az egyelőre leginkább a környezetvédelem és a digitális nyomtatás terén induló beruházások óvatos bizakodásra adnak okot − tette hozzá a főtitkár. A cégbedőlések száma a tavalyelőtti szinten alakult az ágazatban, a szövetség összesítése szerint 2010-ben 112 nyomdai cég végelszámolását vagy felszámolását rendelte el a bíróság a 2009-es 113 után. A becslések szerint az iparág teljes árbevétele minimálisan a pozitív irányba változott, a megrendelések növekedése mellett a nyomott árszint következtében. A válsággal egy időben beinduló árverseny kétélű fegyvernek bizonyult, hiszen bár sok cégnek segített a túlélésben, a megrendelők fejében normál árként rögzültek a csökkentett tételek − fogalmazott a főtitkár, aki szerint a jelenlegi tendenciák alapján hosszú távon a mostani, átlagosan 10 százalékkal alacsonyabb vállalási árakra kell berendezkedniük a piaci szereplőknek.
Konszolidálódni látszanak ugyanakkor a tavaly év elején kialakult ellátási nehézségek, hiszen a papír árának 8-10 százalékos megugrása mellett 15 éve nem látott nagyságúra nőttek a szállítási határidők. A legegyszerűbb papírokhoz is 3−6 hét alatt lehetett csak hozzájutni, míg korábban gyakran másnapi szállítást is vállaltak a kereskedők. Az alapanyagárak nem tértek vissza a válság előtti szintre, a nyomdák azonban ezt nem tudják érvényesíteni megrendelőik felé, a piac érzéketlen az alapanyagok drágulására. Az idei néhány hónap alapján vegyes képet mutat a szektor, több cégnél magas szinten áll a megrendelések mennyisége, mások az első hónapok felfutása után visszaeséssel szembesülnek. Peller úgy véli, 2011 stabilizációt, legfeljebb 1-2 százalékos bővülést hozhat az iparágban.
A beinduló fejlesztések jelenleg elsősorban kisebb piaci rések, speciális alkalmazási területek kihasználására, illetve a környezetvédelemre és energiatakarékosságra irányulnak a főtitkár szerint. Nem segítik a folyamatot − főleg a kisebb vállalkozások körében − a szűkülő hitelforrások, illetve az sem, hogy a pályázatokkal kapcsolatban egyelőre nem történt semmi. Továbbra is slágerterület a digitális nyomtatás, itt is újabb, kreatívabb és egyre speciálisabb alkalmazási módok látnak napvilágot, egyre szűkebb piaci réseket céloznak meg a szolgáltatók. Jelenleg is zajlanak fejlesztések, többek közt a digitális biztonsági nyomatokkal kapcsolatban, amellyel a technológia a hagyományos nyomdai termékekhez hasonló védelmet tudna biztosítani. A csomagolástechnika és a csomagolóanyagok területe változatlan fejlődést mutat, azonban itt is jellemző a különleges igények kielégítésére törekvés. Olyan címkék fejlesztéséről is tudni, amelyek hőváltozásra véglegesen elszíneződnek, így például ellenőrizhetővé válna a mirelittermékek újrafagyasztása.
Az energiatakarékossági fejlesztések egyelőre nem elsősorban a megújuló energia használatát jelentik, hiszen e beruházások jelenleg nagy ráfordítást igényelnek, azonban a meglévő forrásokkal való okosabb gazdálkodásra már rendelkezésre állnak a lehetőségek. A cégek egyelőre csak olyan fejlesztésekben mernek gondolkodni, amelyek amellett, hogy érezhető költségcsökkenéssel járnak, rövidebb idő alatt meg is térülnek. A szövetség idei közös energiabeszerzése a tavalyinál alacsonyabb, azonban így is 70 millió forintos éves szintű megtakarítást jelent az áram és a gáz beszerzésében a résztvevőknek − tette hozzá Peller.
Az ágazatbeli körbetartozások szintje nem változott, tavaly már elért a jelenség egy kritikus szintre. Idén tavasszal indul több szektorbeli szereplő kezdeményezésére egy információs rendszer, amely az információcsere révén szorítaná vissza a nemfizetéseket. A problémát azonban a főtitkár szerint ez sem oldja meg, sok esetben ugyanis a legnagyobb adós maga az állam.
