Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Talán még sosem volt ilyen ellentmondásos a vidéki üzletek piaca − állítják a lapunk által megkérdezett szakemberek.. Míg a vidéki nagyvárosok jelentős részében továbbra is eladó és kiadó ingatlanok sora jelzi, hogy a tavasz sem hozott érdemi változást, több, elsősorban frekventált idegenforgalmi körzetben viszont már az árak is emelkednek. Tegyük hozzá, egy-egy térségen belül is jelentősek a különbségek. A piacon tapasztalható változásokban jelentős része van annak, hogy a vevők és a bérlők mind nagyobb része immár nem csupán a lakóhelyén és annak környékén keres üzletet, s annak is, hogy a múltból itt maradt, korszerűtlen létesítmények immár nem kellenek senkinek. Döntő szempont a kiadhatóság, illetve a forgalom. Pécsett, Kaposváron és Nagykanizsán továbbra is üres belvárosi üzletek sora jelzi, hogy nincs érdemi változás, sőt a kereslet tovább csökken. Nem véletlen, hogy több helyhatóság, például a nagykanizsai, a közelmúltban úgy döntött, 10−15 százalékkal mérsékli a tulajdonában lévő üzletek bérleti díját.
Csernus Ferenc, a térségben elsősorban különböző kereskedelmi létesítmények értékesítésére és bérbeadására szakosodott Üzlet Ingatlan Iroda tulajdonosa elmondta, az árak a dél-dunántúli nagyvárosokban tavaly óta mintegy 8−10 százalékkal tovább csökkentek. Ugyanakkor az érdeklődök száma nőtt, ám sokan nem a térségben, hanem a fővárosban, a Balatonnál vagy a Nyugat-Dunántúlon akarnak vásárolni. Hozzátette, jóllehet a vásárlóerő és a forgalom alapvetően meghatározza a piacot, egyéb eszközökkel is nagyon sokat lehetne tenni a változás érdekében. Lepusztult, teljes renoválásra szoruló üzleteket sem eladni, sem bérbe adni nem lehet. A tulajdonosok jelentős része nem csökkentette időben a bérleti díjakat, de az üzletek méretével is gond van. A kínálat kétharmada tíz négyzetméter alatti vagy száz négyzetméternél nagyobb létesítmény, miközben döntően 15−25 négyzetméteres, alacsony rezsijű boltokra volna igény. Csernus szerint − s ez nem csupán a Dél-Dunántúlra igaz − az önkormányzatoknak is tudomásul kellene végre venniük, hogy a múltból itt maradt, még az állami kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalatok által használt üzleteket változatlan formában nem lehet hasznosítani.
Bár a tavasz itt alapvetően élénkülést hozott, ellentmondásos a helyzet a Balaton-parton is. Fehér Tibor, a piacot jól ismerő siófoki ügyvéd szerint üzleti szempontból egyre élesebb a választóvonal az egyes települések között, sőt olykor még ezeken belül is. Az átfogó, többmilliárdos városrekonstrukciót követően Balatonfüred belvárosában ma már szinte egész évben minden el- és kiadható. Ennek következtében az árak idén felfelé mozdultak. Nagyjából ugyanez a helyzet Hévízen is, ahol ugyancsak a közelmúltban fejeződött be a belváros átépítése. A négyzetméterárak immár az 500 ezer forintot is meghaladják. A bérleti díjak négyzetméterenként átlagosan 3000−3500 forint között vannak, de 5000−6000 forintra is van példa.
Siófokon és Keszthelyen szintén kereslet- és árnövekedés várható, ha a nagy belvárosi építkezések befejeződnek. Úgy tűnik, megállt a korábban tapasztalható árcsökkenés Tapolcán és Zalakaroson is, sőt a fejlesztők már új területek iránt érdeklődnek. A frekventált településekre távolabbi vidékekről is egyre több vevő és bérlő érkezik. Ugyanakkor számos térségbeli településen, különösen az időszakos üzletek iránt, még a tavalyinál is kisebb a kereslet. Fehér hozzátette, az említett városokban is egyre nehezebben el- és kiadhatók a nagy alapterületű, jelentős rezsivel működtethető boltok, még akkor is, ha forgalmas helyen vannak. Ezekből pedig jó pár épült az elmúlt években is. Zimányi Sándor, a Zimányi és Társa Ingatlan Iroda tulajdonosa elmondta, a nyugat-dunántúli régióban, különösen Szombathely környékén is az a legnagyobb gond, hogy a piacon lévő üzletek legalább 70 százaléka különböző okok miatt nehezen értékesíthető és kiadható, az árak stagnálnak. Rossz helyen és rossz állapotban vannak üzletek, nem elég nagy a kirakat, nincs kipakolási és parkolási lehetőség, esetleg túl nagy. Az elmúlt években például új külvárosi társasházak földszintjén is sok olyan üzletet alakítottak ki, amelyekre szintén alig van kereslet. Erre egyébként még a pezsgő üzletpiaccal rendelkező Bükkön és Sárváron is van példa − tette hozzá. A fennmaradó, nagyjából 30 százalék iránt viszont az elmúlt hónapok során nőtt az érdeklődés és viszonylag könnyen értékesíthetők. A közelmúltban több vevő is jelentkezett például egy a sárvári fürdő közelében lévő 25 négyzetméteres üzletre, amelyet végül 18 millió forintért adtak el.
