Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vidéki egyetemeken, főiskolákon, illetve városaikban a többség még reménykedik, hogy \"nem eszik olyan forrón a kását\" és józan kompromisszumok születnek a kormány felsőoktatási reformterveiről szóló tárgyalásokon. A lapunk által megkérdezett vállalkozások ugyanakkor egyértelműen a változtatások hívei: az egyik nagy hazai autóalkatrész-gyártó cég humánpolitikai igazgatója például úgy fogalmazott: nem diplomagyárakra, hanem használható szakmunkásokra és technikusokra volna szükség, különben a maradék versenyképességét is elveszti az ország.
A mai formájában 2000 januárja óta működő, elsősorban agrárszakemberek, pedagógusok, illetve művészi pályára készülő hallgatók képzésével foglalkozó Kaposvári Egyetem (KE) fúziója a pécsi egyetemmel már korábban is felmerült. Az elmúlt években több mint 10 milliárd forintos költséggel kiépített, jelentős kutatóbázissal rendelkező intézmény csaknem ezer dolgozót foglalkoztat. Szita Károly polgármester az eddigi reformhírekre úgy reagált: reméli, ez még nem a végleges változat, mert az nagyon sok kárt okozna a városnak. Érthető, hogy a kormány csökkenteni kívánja az államilag támogatott hallgatók számát − tette hozzá a polgármester −, ezt azonban hiba lenne a vidéki városok rovására megvalósítani. A Kaposvári Egyetemen egyelőre azt közölték, folytatják a háttértárgyalásokat, s mindent megtesznek, hogy az intézmény önállósága megmaradjon. Repa Imre általános és tudományos rektorhelyettes szerint ugyan vannak likviditási problémák, de nagy hiba lenne az ország egyik legjobb campusszal rendelkező egyetemének beolvasztása. (A KE hallgatói létszáma az elmúlt időszakban csaknem a felére csökkent, ma mintegy 2600 diák jár oda.) Az egyetem új vezetése tavaly több mint 200 millió forintnyi lejárt határidejű tartozást örökölt, a közelmúltban pedig mintegy 380 millió forintot zároltak idei költségvetésükből. Erre az évre szigorú büdzsé készült, csökkentették az óraadó tanárok számát is.
Az elmúlt években dinamikusan fejlődő, több térségbeli multinacionális vállalattal, például az Audival is gyümölcsözően együttműködő győri Széchenyi István Egyetemen talán még nagyobb megütközést keltett az esetleges integráció. A tervezet ellen nemcsak az intézmény vezetői tiltakoztak, hanem a város polgármestere és a megyei közgyűlés elnöke is. Borkai Zsolt polgármester szerint az elképzelés már csak azért is nehezen értelmezhető, mert talán az egész országban a győri egyetem felel meg leginkább azoknak a követelményeknek, amelyek szerint a felsőoktatást át kellene alakítani, olyan szakok indultak, amelyekkel a hallgatók könnyen el tudnak helyezkedni. A több mint 10 ezer hallgató közül tavaly és az idén is a legtöbben gépésznek, illetve villamosmérnöknek, valamint mérnök-informatikusnak jelentkeztek. Az egyetem egyik névtelenséget kérő vezető munkatársa szerint az alapvetően stabil pénzügyi hátterű győri egyetem esetében csupán arról van szó, hogy a pénzszűkében lévő kormány megpróbál kivonulni a finanszírozásból. Az intézmény \"sajnos\" már eddig is példát mutatott a tekintetben, hogy egy prosperáló térségben miként lehet piacosítani a felsőoktatást: ha önálló egyetem kell, fizessenek a cégek, a később jól kereső hallgatók vagy az ország egyik legjobb pénzügyi helyzetben lévő városa.
