Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Harmadszorra, az Alkotmánybíróság (Ab) vonalvezetésével ismét benyújtotta Lázár János a 98 százalékos különadóról szóló szabályozást. A testület pénteken azért semmisítette meg a törvényt, mert adót szerinte nem lehet visszamenőleg kivetni, ennek megfelelően az új verzió a 2005−2009-es időszakra nem is akarja már azt beszedni − aki mégis megfizette, annak az adóhatóság visszautalja az összeget.
Az Ab szerint 2010-re kivethető az adó − megfelelő szabályozás mellett. A legújabb verzió több, korábban felmerült kritikára is reagál, amellett hogy igyekszik eleget tenni az Ab kívánalmainak. Az adót így a 2010. január elsejét követően kapott kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti jövedelem után kell megfizetni. A szabály a közszférában foglalkoztatottakra, illetve az állami tulajdonú, irányítású cégek tisztségviselőire vonatkozik, mellettük azonban az adót a polgármestereknek, alpolgármestereknek, főjegyzőknek, megyei közgyűlési elnököknek, alelnököknek, a parlamenti és európai parlamenti képviselőknek is meg kell fizetniük. A kormány megkapta azt a kritikát is, hogy speciális státusuk miatt a képviselőket kihagyták az adó hatálya alól, ezt is korrigálta a javaslat.
A kormány − úgy tűnik − az ellenzéket is szeretné most meggyőzni igazáról. Ezért a Lázár által benyújtott módosító mellett tárgysorozatba vette azt az LMP-s indítványt is, amely a Munka Törvénykönyvébe illesztené a jó erkölcsbe ütköző juttatások fogalmát és annak kezelését. E szerint a kollektív szerződésben rögzítettnél nagyobb kifizetés ilyen − hacsak a munkavállaló nem tudja bizonyítani, megérdemelte a kiemelt összeget. Az ilyen jövedelem azonban semmis, így az utolsó fillérig visszakövetelhető. A bevallást az idén nem május 20-ig kell benyújtani − ez szinte kivitelezhetetlen volna −, hanem a törvény hatályba lépését követő két hónapon belül. Ez a gyakorlatban augusztus lesz.
