Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken másodszor is megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Miután Lázár János a kormány nevében benyújtott javaslatait követően jelentősen szűkült a testület mozgástere, a 2005-ig visszamenőlegesen megfizetendő adót lényegében csak az emberi méltóság sérelme címén lehetett támadni. A számos beadvány lényegében minden verzióval megpróbálkozott, a testület pedig egyhangú döntéssel határozott, semmilyen körülmények között nem állhat meg az ötéves visszamenőlegesség. Az Ab szerint a rendelkezés az emberi méltóságot is sértő mértékben avatkozna az állampolgárok autonómiájába. Hiába került az alkotmányba, hogy visszamenőlegesen is követelhető adó, ez csak az azt követő időszaktól számítható − áll a döntésben.
Az Ab annyi engedményt adott, hogy 2010-re nem tartja drasztikusnak a beavatkozást − ellentétben egy párhuzamos indoklással −, ám az elvonást igen. Az adót így nem kell megfizetni, aki ezt megtette, annak visszajár. Az Ab szerint megfelelő szabályozás mellett megadóztathatók a magas végkielégítések, illetve rendelhető hozzájuk plafon is, erre azonban a hatályos szabály nem alkalmas. A különadó eltörlése a költségvetésre nem lesz hatással, a kormány egymilliárd forintot várt, ez május 6-ig be is folyt. Összehasonlításképpen: áfából 50-60, társasági adóból pedig 110 milliárd forinttal kevesebb bevételre számíthat idén a büdzsé.
Jövőre ismét szűkülnek az Ab jogkörei, költségvetést érintő döntést ugyanis akkor hozhat a testület, ha az államadósság GDP-arányos szintje 50 százalék alatt van. Mivel a maastrichti kritériumok csak 60 százalékos rátát követelnek meg, sok tényező nem készteti a kormányt arra, hogy 50 százalék alá vigye a mutatót, így borítékolható az Ab tartós korlátozása. A kérdés azonban a 80 százalék feletti jelenlegi ráta mellett csak elméleti. Az Ab utolsó jelentős döntése így a magán-nyugdíjpénztári tagok ügye lehet, a mintegy százezer maradót ugyanis kizárták az állami nyugdíjrendszerből, miközben a nyugdíjjárulékot továbbra is fizetniük kell.
