Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Péntek délután három órakor Lázár János még nem nyújtott be alkotmánymódosító indítványt, sem újabb verziót a különadó beszedésére − amikor először dobta vissza a szabályozást az Alkotmánybíróság (Ab), Kósa egy órán belül beterjesztette javaslatát, amely az alkotmányban megengedte a visszamenőleges hatályú adóztatást, ennek megfelelően 2005-ig visszamenőleg fizetendőre javasolta módosítani a különadót. Kérdés, mit jelent az újabb módosító elmaradása. Jelentheti azt, hogy mára a kétharmad számára is világossá vált, nem lehet szabályosan megszerzett, leadózott jövedelmet visszamenőleg megadóztatni, mert ez a szabad vallásgyakorlás kivételével minden alkotmányossági elvet sért. Jelenthet belátást, hogy nem érdemes azt erőltetni, ami nem megy. Nem kell meggondolatlanul módosító indítványokat beterjeszteni, mert kínos azokat havonta átírogatni. Nem kell a helyesírást még hírből sem ismerőnek levelezgetnie, mert nagyon kényelmetlen az üzeneteket közösségi portálokon viszontlátni. Nem kell egyeztetés és stratégiaalkotás nélkül oktatási koncepciót gründolni, mert a cél is nevetségessé válik.
Az újabb alkotmánymódosítás elmaradása viszont jelentheti azt is, hogy a kormány szerint mégis meg lehet csinálni. Csak egy kis pluszmunka kell hozzá. Egy kicsit jobban át kell szabni az Ab jogköreit és az alkotmányt, majd újra be lehet nyújtani a jogszabályt a mohácsi vészig visszamenőleg. Mit nyerne ezzel a kormány? Átvinné az igazát: ha mindenkivel, aki él és mozog, meg akarja fizettetni az adót, megmutathatja, ezt el is tudja érni. Mit nyerne a lakosság, ha úgy tetszik, az ország? Egymilliárd forint költségvetési bevételt − összehasonlításképpen: 1363 milliárd forint bevétel szerepel a tervekben személyi jövedelemadóból. S mit veszítene? A hitet, hogy mindent mégsem lehet.
