Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kereskedelmi és iparkamarákról szóló, társadalmi egyeztetésen keringő törvénytervezet utolsóelőtti munkaverziója a végső változatban szereplőnél jóval szigorúbb kiskereskedelmi üzletnyitási procedúrát tartalmazott. Az anyag szerint a 200 négyzetmétert meghaladó üzletek nyitásához területi kamarai hatástanulmányra és engedélyre lenne szükség. A hatástanulmány szempontrendszerét a gazdaságpolitikáért felelős miniszter határozná meg, szemben az eredetileg tervezett kamarai hatáskörrel, ami kissé puhítja a szabályozást. Az aktuális munkaanyagban mégis az eredeti terveknek megfelelően szerepel a rendelkezés, azaz 500 és 2500 négyzetméteres a korlát. Az 500 és 2500 négyzetméter közötti egységek engedélyezését a helyi kereskedelmi és iparkamaráknak kell lebonyolítaniuk, hatástanulmány készítésével, a 2500 négyzetméter felettieket pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyná jóvá.
A Belügyminisztérium (BM) meglehetősen élesen kritizálta a társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyag ezen részét. A tárca szerint ha a kamara jelentősebb mennyiségű kereskedelmi egységet szeretne befolyása alá hajtani, akkor nem az épületengedélyezési jognál kell ezt megtennie, hanem a tevékenység engedélyeztetésénél, kereskedelmi tevékenység ugyanis bármikor indítható egy már létező épületben is. Ezen túlmenően a BM azt is érzékeltette, hogy a kamara a jogszabálytervezet e paragrafusa alapján túlságosan nagy − egy-egy minisztériumhoz vagy gazdaságszervező intézményhez hasonló − hatáskört kapna.
A nemrég készült elemzésekből kiderül, a magyar cégvilág töredéke vesz részt a kamarai életben és a törvénytervezetben szereplő kötelező tagságból a többség nem kér. A BM szerint túlzott hatáskört kapna a kamara az engedély megvonásánál is, hiszen a határozat ellen csak bíróságon lehet fellebbezni − ami ellentétes a közigazgatási eljárási renddel. A BM azzal sem ért egyet, hogy a kamara külön hatástanulmányban vizsgálja a kereskedelmi beruházást, ezt ugyanis más hatóságok is elkészítik. A piac egészen más problémákat lát a jogszabályban. Egyrészt a bürokrácia csökkentésével ellentétesen ezzel növekszik az adminisztrációs kötelezettség, másrészt a megyei és fővárosi kamara elnökségeiben több magyar élelmiszer-kereskedelmi lánc prominense ül, akiknek nem érdeke, hogy a közelükben konkurens terjeszkedjen − mindez pedig ellentmond az uniós normáknak.
