Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mélyen hallgatnak a barkácsáruházak a tavalyi évről, illetve az idei várakozásaikról, így csak a piaci pletykákra hagyatkozva lehet sejteni, hogy a jelentős forgalmi mínuszokat hozó 2009-es év után 2010 sem volt fényesebb. A 2006-os megszorítások után beindult kiskereskedelmi forgalomcsökkenésben is stabil növekedést mutató barkácspiac 2010-re nagyjából a 2009-es szinten rekedt (az öt vezető nemzetközi lánc forgalma 140,7 milliárdról 2009-re 129,9 milliárd forintra csökkent). Tavalyelőtt a láncok már súlyos veszteségeket mutattak, amit a 2010-es év a stagnáló forgalom ellenére még lejjebb húzhatott, hiszen ezeket a láncokat is érinti a különadó. A negatív eredmények miatt a különadót az anyavállalatok fizették be, de itt jelentkeztek veszteségként.
A teljes barkácspiac forgalma a megszámlálhatatlan kis kereskedelmi egységgel, illetve a hipermarketek barkácsrészlegeivel együtt túl lehet az évi 200 milliárd forinton − ám 2008 előtt ez a szám 35-40 milliárd forinttal nagyobb volt. Most mindenesetre a \"csináld magad\" szezon kellős közepén tart a kiskereskedelem. A kert továbbra is húzóágazatnak számít, de az építőanyag-forgalom is erős. A kerti bútorok, a festékek és a növények értékesítése hozza a forgalmat, ám jelenleg nincsenek olyan kitörési pontok, mint három-négy évvel ezelőtt volt az őszi szezonban a kandalló vagy a tavasziban a medence, illetve öntöző rendszerek sokasága. Mindennek a tetejébe a nemzetközi láncok önmaguk gerjesztette lefelé tartó árspirálba kerültek a folyamatos akciózással. Ebben a tavalyelőtt milliárdos veszteséget elszenvedő Baumax viszi a prímet. Tavaly 10 ezer termék stabil árcsökkentésével road show-zta végig a médiát, most rádobott a marketingre még egy lapáttal és azt hirdeti, hogy 30 ezer termék árát csökkentette stabilan. Akció akciót követ a konkurens láncoknál is, az árukészletet igyekszik mindenki kipörgetni.
A nemzetközi láncok egységeinek a száma évek óta stagnál (egy-kettővel növekszik összesen), holott a válság előtti tervek szerint a mostani 70 helyett már 80 fölött kellene járniuk összesítésben. A beruházások elmaradása a túlkapacitásokkal és a megtérülési mutatók elszállásával magyarázható. Jelenleg 650-700 ezer négyzetméter között van a barkácsláncok összes kereskedelmi eladófelülete, ehhez jön a kis kereskedések és a hiperek barkácsosztálya, ezekkel együtt majd egymillió négyzetméteren mutatnak be cégek barkácseszközöket és alapanyagokat. Egy-egy áruház építése átlag 3 millió euróba kerül, legalább ennyit visz el, amíg feltöltik áruval, a mai piaci környezetben ezt képtelenség kitermelni. Ráadásul az áruházak erős marketingmunkájának köszönhetően Magyarországon is a legendás német tudatosság jellemzi a barkácsáruházi vásárlásokat, ami nagyban befolyásolja a kosárértéket és az eladott termékeken levő profit szintjét.
Ezt ellensúlyozandó, a láncok az amatőr barkácsolók mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakemberek megnyerésére is − például a nyitvatartási idővel vagy szakeladással, professzionális árukészlettel, nagy mennyiségű vásárlás esetén pedig további árengedményekkel.
| Áruházak száma Magyarországon | 70 |
| Kereskedelmi felület (ezer négyzetméter) | 650-700 |
| Forgalom (2009, milliárd forint) | 129,9 |
*OBI, Praktiker, Baumax, Bricostore, Bauhaus
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés
