Késik a fordulat a hitelezésben

A magánszektor hitelezése 2010-ben sem mutatta az élénkülés jeleit − állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi stabilitásról készített áprilisi jelentésében. A gazdaság az exportorientált ágazatok aktivitásának köszönhetően növekedésnek indult, de a vállalati hitelezés fellendülése a korábbi várakozásokkal szemben tovább késik. A vállalati hitelek állománya tavaly csaknem hat százalékkal visszaesett. A vállalatok nem rezidensekkel szembeni hitelállománya is csökkent 2010 folyamán, így a belföldi szektorok nyújtotta csökkenő finanszírozást a vállalatok külföldi hitelekkel nem pótolták. Mindez arra enged következtetni, hogy a nagyvállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak belső, cash-flow-finanszírozásra. Ez azzal magyarázható, hogy a társaságok a pénzügyi válság után tudatosan csökkentik a tőkeáttételüket, miközben a hazai gazdaság javuló teljesítményét támogató exportnövekedés növekvő bevételt jelent.
A belföldi hitelek állományváltozása jellemzően a devizahiteleket érintette, míg a csökkenés kétharmad része a hosszú lejáratú hitelekhez kapcsolódott.  A hosszú lejáratú hitelek visszaesését döntően a vállalatok csökkenő beruházási aktivitása magyarázza. Meglepő módon azonban a rövid lejáratú hitelek állománya is zsugorodik. E hitelek jellemzően forgóeszközöket finanszíroznak és a termelési ciklusokat szorosabban követik. A rövid lejáratú hitelek visszaesése tehát hitelkínálati korlátok jelenlétére utal. Ez különösen a kis- és középvállalati szektor számára jelent finanszírozási problémát, mivel belső források hiányában jelentősen ráutaltak a hazai bankok forgóeszköz-finanszírozására.
Adagolják a vállalati hiteleket
A hazai bankok vállalati hitelezését az alacsony kockázatvállalási hajlandóság és a gyengülő tőkepozíció akadályozza. Az előző év utolsó negyedévében új elemként jelent meg az alacsony jövedelmezőség, ami ugyancsak a hitelkínálat visszafogásának irányába hatott. Az alacsony jövedelmezőség miatt a bankok tőkeakkumulációs és tőkevonzó képessége, így hitelezési aktivitása gyengül.
Tavaly a nominális vállalati forintalapú és devizaalapú hitelek kamatai érdemben nem változtak, 2010 decemberétől azonban az árstabilitás elérésének érdekében megemelt jegybanki alapkamat hatására a forintalapú finanszírozás költsége növekedésnek indult. A bankközi kamatok feletti hitelfelárak viszont összességében csökkentek 2010-ben, ami két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a bankok szűkítik a gazdasági válság hatására amúgy is csökkenő számú hitelezhető, számukra hitelképes vállalatok körét, azaz hitelt adagolnak. (Így jelenleg csak a jobb hitelképességű vállalatok kapnak hitelt, amelyek hitelkockázati felára és így hitelkamata alacsonyabb.) Másrészt a jó hitelképességű vállalati ügyfelek piacán élesedik az árverseny, ami ugyancsak a felárak csökkenését okozza
A kis- és középvállalatok (kkv-k) finanszírozását érzékelhetően az állami hitelprogramok támogatják. Az előző év harmadik negyedévétől ez két új elemmel egészült ki. A meglévő folyószámlahitel-program (Széchenyi-kártya) kiegészült egy forgóeszköz-finanszírozási és egy beruházási kölcsönnel is, mindkettő állami kamattámogatással és garanciavállalással (a Garantiqa Zrt. részvételével). Míg a kamattámogatás a keresleti oldal hitelfelvételét ösztönzi, a garanciavállalás a bankok hitelezési hajlandóságát javítja. A garanciaprogramok sikerességét jól mutatja, hogy jelenleg a kkv-hitelállomány több mint 20 százaléka mögött a Garantiqa kezessége, illetve az állam viszontgaranciája áll.
Mindez azt jelenti, hogy a garanciaprogramok nélkül nagyobb lenne a hitelezés visszaesése.  A garanciaprogramok finanszírozására jelenleg szűkösek a költségvetési források, emiatt az MNB szerint átgondolandó azok erre a célra történő átcsoportosítása, hiszen ezzel jelentős mértékben lehet ösztönözni a gazdasági növekedést.

A háztartások önkorlátoznak
A háztartási hitelállomány 2010-ben árfolyamhatástól megtisztítva 3,3 százalékkal csökkent, és ennek mintegy 60 százaléka a lakáscélú hiteleket érintette. A növekvő mértékű nettó állománycsökkenés a pénzügyi közvetítőrendszer minden alszektorát jellemezte. Árfolyamhatással együtt a hitelállomány viszont nyolc százalékkal emelkedett. A növekvő törlesztés ellenére a svájci frank erősödése miatt a forintban kifejezett hitelállomány növekedése azt jelenti, hogy a háztartásoknak a korábbiaknál még jobban alkalmazkodniuk kell, hogy a forintban kifejezett adósságukat leépítsék.  
A gyenge háztartási hitelezés mögött tehát − a szabályozási szigorítások mellett − a keresleti tényezők is fontos szerepet játszanak. A devizában történő jelzálogbejegyzés tiltása lényegében megakadályozta a devizaalapú jelzáloghitelek nyújtását. A körültekintő hitelezés pedig minimális önrészt előírva a forint-jelzáloghitelek, illetve a forint és a deviza gépjármű-vásárlási kölcsönök esetén maximálja a hitelfedezeti korlátot. Mindez jól tükröződik a bankok lakás- és fogyasztási hitelfeltételeiben. A kínálati oldali szigorítás mellett a keresletet visszafogta a magas törlesztési teher mellett a kedvezőtlen munkapiaci helyzet is.
A pozitív nettó forinthitel-felvételt nagyrészt a devizahitelek eltűnése miatti helyettesítési hatás okozza. A forinthitelek állománynövekedése azonban mértékében nem közelíti meg a válság előtti teljes állományváltozás átlagos szintjét, sőt nem is képes kompenzálni a devizahitelek leépülését. Ez egyrészt a lakosság folyamatos mérlegalkalmazkodásával magyarázható, azaz a háztartások nettó értelemben továbbra is törlesztők. Másrészt azzal is indokolható, hogy a jellemzően alacsonyabb kamatozású devizahitelek eltűnésével csak magasabb áron juthatnak forinthitelekhez az ügyfelek.

Kitolódik a fordulópont
A jegybank novemberi előrejelzésében a fordulópontot a vállalati hitelezésben 2011 első negyedévére várta, jelentős lefelé mutató kockázatok mellett. Most úgy látják, élénkülés csak a harmadik-negyedik negyedévben várható. A vállalatok kapacitáskihasználtsága 2011 első negyedévében elérheti historikus átlagát, így a cégek exportpiacainak további bővülése, esetleg a belső kereslet élénkülése esetén a beruházási hitelkereslet emelkedése várható. A kkv-szektor forgóeszköz-finanszírozási hitelkereslete is tovább élénkülhet. Fennáll a veszélye ugyanakkor, hogy a kínálati korlátok miatt a vállalati szegmensben tapasztalt hitelképességi szelekció, dualitás fennmarad. A szigorú hitelkínálati korlátok miatt a hitelkereslet csak részben kerülhet kielégítésre, ami reálgazdasági áldozatokat okozhat.
A háztartási szegmensben a fordulópont kitolódásában a gyenge hitelkereslet hangsúlyosabban jelentkezik. Az adókiengedés, a nyugdíjpénztári reálhozam-kifizetés miatt a jövedelmek növekedése 2011-ben a korábbi évekhez képest jelentősen emelheti a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, azonban a válság alatt felerősödő óvatossági megfontolások hatására a magasabb jövedelmek pénzügyi megtakarítás formájában csapódhatnak ki. A hitelezés fellendülése több mint két évvel később követheti a gazdasági fellendülést Magyarországon. Emiatt a hitelezés nélküli gazdasági fellendülés kockázatai nagyok. A hitelezés beindulásának elmaradása, illetve későbbre tolódása pedig növekedési áldozatokat okoz és törékennyé teszi a gazdaság fellendülését.