Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfrissebb, 2010-es jelentés lesújtó képet fest a bolygó egészségi állapotáról. Annak ellenére, hogy világszerte 133 ezer védett terület van, évente 13 millió hektárral csökken a globális erdőterület. Fény derül továbbá arra is, hogyan változott Magyarország helye a globális lábnyom rangsorában.
A jelentés legfőbb mutatói az élő bolygó index − amely a Föld biológiai sokféleségét méri −, valamint az ökológiai lábnyom és a vízlábnyom, amelyek az emberiség természeti erőforrások iránti igényeit mutatják. Szinte mindegyik index riasztó értékeket jelez. A jelentés első, 1998-as publikálása óta az élő bolygó index nagymértékű romlást mutat, globális értéke 1970 és 2007 között 30 százalékkal esett, egyszerűbben fogalmazva, az élővilág sokfélesége ennyivel csökkent.
Az index összesen 2544 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj 7953 populációjának monitoringján alapul. Ez az értékcsökkenés éppen a legsérülékenyebb területeken, a trópusi, valamint a legszegényebb országokban a legdrámaibb: itt 60 százalékkal csökkent a mutató 1970 óta. A mérsékelt égöveken ez az érték 29 százalékkal nőtt, ami részben annak is köszönhető, hogy ezeken a területeken már az első felmérés előtt nagy pusztítások mentek végbe, így a kiindulópont már egy degradált állapotot tükröz. A tengeri élő bolygó index is csökkent 24 százalékkal, a mérsékelt égövekre jellemző javulás, valamint a trópusi területeken megfigyelt 60 százalékos romlás itt is jelentkezik.
Az ökológiai lábnyom adatai is megdöbbentők: globális lábnyomunk 1966 óta megduplázódott, így jelenleg másfél Földnek megfelelő erőforrást használunk el, azaz bőven túlléptünk a megengedett kereteinken. Ez már a 2008-as adatok szerint is így volt, akkor 1,3 Földnek megfelelő területet használtunk. A növekedés nemcsak a lakosság egy főre jutó felhasználásnövekedésének tudható be, hanem a népesség nagymértékű gyarapodásának is.
A lábnyom növekedésének egyik fontos eleme a szénlábnyom növekedése, ami 30 százalékkal nőtt 1998 óta. Ha az erőforrások felhasználásának tempója nem csökken, 2030-ban már két Földre lesz szükségünk. A nemzetenként felhasznált édesvíz mennyiségét mutató vízlábnyom terén sem állunk jobban: 71 ország már ma is túlhasználja természetes vizeit, az élővizek kétharmada pedig komoly emberi hatásoknak van kitéve. Naponta kétmillió tonna szennyvíz kerül a világ vizeibe, ami nemcsak az ökológiai rendszerek állapotát rontja jelentősen, hanem az élelemtermelés lehetőségeit is.
