Éves szinten nagyjából 260−280 milliárd forint jövedéki adó folyik be a dohánytermékek révén, az összeg leginkább annak függvényében változott az elmúlt években, hogy mikor emelkedett a termékek adóterhelése − januárban vagy júliusban. Ha ugyanis az év elejével emelkedett a jövedéki adó, beindult a készletek felhalmozása. Ez akár jelentősen, több mint 30 milliárd forinttal is befolyásolhatja az egymást követő évek bevételi számait, a legnagyobb ilyen eltérés 36 milliárd forint volt. Ez ugyanakkor inkább likviditási kérdés, semmint a fogyasztói szokások megváltozása − persze az is tény, hogy az adott év mutatóját jelentősen rontja vagy épp javítja egy ilyen adat.
A lapunk birtokába került minisztériumi vonalvezető szerint a dohányzás szigorú tiltása révén 13−25 milliárd forint jövedéki adó is kieshet a költségvetésből. Ehhez további 4,5−8,5 milliárd forint áfa is kapcsolódik, vagyis a szigorítás miatt a teljes várható kiesés 17,5−33,5 milliárd forint lehet. Más kérdés, hogy ezt az összeget a fogyasztók valószínűleg elköltik s nem befektetik − hiszen eleve el akarták költeni −, vagyis az áfabevétel más termékekre rakódva végül is visszafolyik az államkasszába, tehát ami valóban mínuszként jelentkezik, az a jövedéki adó.
A kieső jövedékiadó-bevétel a teljes idei évre tervezett 881 milliárd forintnak az 1,5−2,8 százaléka. Az egy évvel ezelőtti, márciusi részletes államháztartási adatokkal éppen megegyező arányban az idén eddig a tervezett 19,6 százaléka folyt be, ez 172 milliárd forint. Tavaly egyébként jelentős mélyrepülésben volt ez az adóbevétel, hiszen a tervezett 892,9 milliárd forint helyett mindössze 856,5 milliárd forint folyt be, ami még a 2009-est is jelentősen, több mint tízmilliárd forinttal alulmúlta.
