Csak a Lidl és a Tesco lett hatékonyabb

Egy négyzetméterre vetítve a Lidl generálta a legnagyobb forgalmat a magyar élelmiszer-kereskedelmi láncok közül. A német keménydiszkont az Auchant lökte le az első helyről, jóllehet a francia láncra tavaly rájárt a rúd, a miskolci egysége az árvíz miatt hetekre  kidőlt a sorból, így ez meglátszik a lánc összforgalmán. A Lidl javulása nem meglepő, tavaly tíz  százalékkal erősített egy négyzetméteren. Az Aldi jelentősen vesztett a pozíciójából, pedig ez a német lánc is a keménydiszkont kategóriába sorolható és a reklámtevékenysége is erőteljes volt 2010-ben.
A Tesco erősödése nem meglepő, a céget régóta a válság egyik nyertesének tekintik az elemzők. Ráadásul a Tesco méretéhez, illetve jelenlétéhez képest korában alig mutatott nagyobb egy négyzetméterre vetített forgalmat, mint a Spar vagy a Penny Market. Magyarul: régóta gyengének számított a Tesco ezen mutatószáma. (Komolyabb javulás csak akkor mutatkozhat éven belül, ha leáll a terjeszkedéssel, és mint az Auchan vagy a Cora, kifejezetten a hatékonyság javítására koncentrál. Ám a lánc eddigi kommunikációjából az derült ki, hogy esze ágában sincs a boltnyitásokkal leállni, jóllehet már a kisebb alapterületű városi üzletekre koncentrál.)

A Spar tavalyelőtt közel állt ahhoz, hogy átlépje a bűvös egymilliós négyzetméterenkénti forgalmat. Most sincs messze, de ez 2010-ben sem sikerült. A publikus adatokból az sajnos nem derül ki, hogy a Spar márkához tartozó egykori Plus-üzletek forgalma hogyan aránylik a nyitástól kezdve Spar logó alatt futó boltokéhoz. Elemzők szerint az áruházlánc egyes üzletei között (hiába Spar mindegyik) komoly különbségek vannak − mind regionális, mind külalaki. Mindez megnehezíti a hálózat működtetését.