Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Állandó vita folyik a kereskedők és a szakszervezetek között a szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyek feltöltéséről, így a bérminimum és a minimálbér alkalmazásáról. Ma a kiskereskedelmi foglalkoztatás rendszerét lényegében a kereskedelmi törvény szabályozza. Pontosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hol kell szakképzett munkaerőt alkalmazni és hol lehet ettől eltekinteni − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakszervezetekkel folytatott vita miatt a kereskedők többsége az egyszerűsítés irányába haladna, ez nyilvánvalóan segítene a bérköltség lefaragásában is.
Az sem elhanyagolható tény, hogy a kereskedők többsége saját képzési rendszert működtet, így a megüresedett posztokra nem feltétlenül alkalmaz okj-s képzésben részt vett munkaerőt. Vámos szerint a piaci versenyben egyetlen kereskedő sem engedheti meg, hogy képzetlen munkaerőt foglalkoztasson, így attól nem kell tartania az ellenőrző hatóságoknak, hogy alkalmatlan vagy hozzá nem értő munkaerő szolgálja ki a vásárlókat, olcsón.
Ami a bürokráciát illeti, Vámos szerint valóban történt előrelépés a kiskereskedelemben a boltnyitásnál. A korábbi bejelentési procedúra teljesen eltűnt, mindez egyszerűbbé teszi az üzletek elindítását. Ugyanakkor belép az kamarai törvény, amely a helyi iparkamarák hatásköre alá helyezi a kiskereskedelmi egységek engedélyezési eljárását. Ez önmagában nem növelné a bürokráciát, ám a testületekben sok kereskedő vállal tisztséget, így ők dönthetnek egy esetleges konkurens vállalkozás boltjainak nyitásáról. Mindez bürokrácia nélkül nehezíti meg a folyamatot.
