Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig marad cég, amelyiknek 2014-től könyvvizsgálóval is jóvá kell hagyatnia éves eredményét. A kormány az egyszerűsítés jegyében ugyanis jelentősen megemelné azt a szintet, amely alatt ez az extra kötelezettség nem lenne kötelező. Leegyszerűsítve jelenleg százmillió forint árbevétel alatt nem kell ezzel foglalkozni, jövőre azonban már 200 millió forint lesz ez a határ, 2014-től pedig 300 millió forint. Az előző kormány alatt, 2008-tól emelkedett százmillió forintra az értékhatár 50 millióról.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a legutóbbi, 2009-ről benyújtott bevallások alapján összesen 362 ezer társaság közül 42 ezer haladta meg ezt az értéket, vagyis a cégek nagyjából 11-12 százalékának kellett könyvvizsgálói jelentést csatolnia az eredménykimutatásához. Ez a kör jócskán szűkül az árbevétel emelkedésével: az adatok szerint 200 millió forint fölött már csak 25 ezer cég produkált árbevételt, 300 millió forint felett pedig a kormány számítása szerint már csak 18 ezer vállalkozás marad. Ez a kör a teljes, bevallást benyújtó társaságokat alapul véve már az öt százalékot sem éri el.
Ahhoz a kitételhez nem nyúl a kormány, amely szerint akkor is kötelező a könyvvizsgálói jelentés csatolása, ha a vállalkozás több mint ötven főt foglalkoztat. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ez egy elképesztően szűk elit: a KSH adatai szerint 2008-ban (ennél frissebb adattal nem rendelkezik a statisztikai hivatal) hatezer társaságnak volt több mint ötven alkalmazottja. Azt pedig szinte mindenki fel tudja sorolni, mely cégek foglalkoztatnak 250 alkalmazottnál többet. Ebbe a kategóriába kevesebb mint ezer társaság tartozik.
Első pillantásra nagyon jó ötlet a könyvvizsgálatra kötelezettek körének szűkítése, hiszen a cégek a kormány becslése szerint 5,6 milliárd forinttal kevesebbet kell költsenek − évente 350-400 ezer forintba kerül a könyvvizsgáló. Ez a változás várhatóan további koncentrációhoz vezet a könyvvizsgálói, tanácsadói piacon, ám a valódi kockázatot nem ez jelenti.
Sokkal inkább az, hogy egyre nagyobb cégek engedhetik meg maguknak, hogy fegyelmezetlenek legyenek. Az Opten Kft. vizsgálata szerint ugyanis jelentős eltérés mutatkozik a könyvvizsgálatra kötelezett és az azt \"megúszó\" cégek között eredményesség, alkalmazotti létszám és adófizetés alapján is. A kft. 80-100 és 100-120 millió forint árbevételű társaságok adatait vetette össze, s abból indult ki, hogy az árbevétel adta különbség arányában bizonyos mértékű eltolódás elfogadható − sőt törvényszerű. A kisebb cégek átlagosan húsz százalékkal kevesebb alkalmazottat foglalkoztattak, az egy főre jutó személyi ráfordításnál pedig a különbség 30 százalék volt. Ez még annak fényében is magas, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál inkább szükség van olyan kiemelkedő képességű vezetőre, munkatársra, akinek magasabb bért kell fizetni. Még szembeötlőbb azonban a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5,6 millió forint, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19,3 millió.
