Tegnap délután gond nélkül szavazta meg a kétharmados kormánytöbbség az új alkotmányt: a két kormányzó párt igennel, a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP pedig nem volt hajlandó gombot nyomni. Az alaptörvényt várhatóan jövő héten írja alá a köztársasági elnök. A szöveg az utolsó pillanatban is módosult, a koherenciazavarokat azonban − ellentétben a korábban megszokott gyakorlattal − nem az alkotmányügyi bizottság, hanem Lázár János frakcióvezető nyújtotta be.
A benyújtott módosítók java része egyébként valóban pontosító jellegű volt, jelentőségét tekintve ide sorolható az is, hogy nem lesz benne az alkotmányban a Himnusz kottája. Nem tartozott azonban a pontosító jellegű döntések közé az, hogy az ügyészeknek is 62 éves korukban kell nyugdíjba vonulniuk − a bírák mellett −, ez alól pedig kizárólag a legfőbb ügyész jelent kivételt. Polt Péter 1955-ben született, tavaly lett ismét legfőbb ügyész. Mandátuma kilenc évre szólt, vagyis ahhoz, hogy ezt kitöltse, szükség volt az alkotmánya iktatni a kivételt.
Pontosította Lázár javaslata azt a rendelkezést is, amely szerint fékek lépnek a rendszerbe, ha a GDP-arányos államadósság 50 százalék fölé nő. A módosító szerint külön törvény határozza majd meg az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját − utóbbin valószínűleg a GDP-t értette Lázár. Az államadósságról az ÁKK-nak havi rendszerességgel vannak adatai, míg a GDP-t a KSH negyedévente számítja ki, ezt mindenképp figyelembe kell majd venni.
Az Országgyűlés nem fogadhat el így olyan, a büdzsét érintő törvényt, amely e szint fölé tolná a rátát, s amíg ez az állapot be nem következik, az Országgyűlés csak olyan költségvetési törvényt fogadhat el, amely az államadósság GDP-arányos csökkentését tartalmazza. Nem vehető fel olyan kölcsön és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, aminek hatására a szint fölé nőne a ráta, s az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása is addig tart, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
