Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyfajta reneszánsza volt az őshonos magyar szürke marha tenyésztésének, illetve egyre jelentősebb fogyasztói kereslet mutatkozott a hús iránt, ám a tenyésztők talpon maradása korántsem egyszerű. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a kisebb, 25−50 darabos csoportokra nehéz vágóhídi kapacitást találni − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Baracskay Lajos tenyésztő. A vágóhídi költségeket is gond kigazdálkodni.
Szavai szerint hiába kedvezőek a visszajelzések, ha árban nem tud versenyezni a multinacionális kereskedelmi láncokkal. Háztól sokszor alig valamivel a normál bolti marhaár fölött lehet szürkemarha-húst venni. Hosszabb távon Baracskay szerint akkor oldódnának meg a tenyésztők gondjai, ha a más fajtájú marhahús árához viszonylag közeli szinten lehetne értékesíteni a szürkét is.
Az értékesítési nehézségek mellett az is súlyosbította a tenyésztők helyzetét, hogy tavaly az ár- és belvizek miatt drasztikusan csökkent a szabad legelők, kaszálók területe. Az utóbbi időben már csak a különféle támogatásokkal − területalapú, húsmarha − együtt volt nullszaldós a szürkemarha-tartás, de a tavalyi takarmánykrízis miatt számos gazdálkodó döntött az állomány felszámolásáról. Csak a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete honlapján két teljes gazdaságot kínálnak teljes állománnyal, illetve összesen mintegy 335 különböző korú és ivarú állatot adnának el a gazdák.
