Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Februárban az építőipari termelés volumene mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest − közölte pénteken a KSH. (Ezekben a hónapokban a szezonális hatás miatt egy átlagos hónap termelésének általában mintegy 60 százalékát állítják elő.) Építmény-főcsoportonként a szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építése − a januári jelentős visszaesés után − 9,0 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 3,2 százalékkal alacsonyabb volt. Az épületek építése ágazat termelése − ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza − év/év alapon 3,3 százalékkal csökkent, ezzel szemben a speciális szaképítés ágazaté − amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják − 5,3 százalékkal emelkedett. A februárban kötött új szerződések volumene 49,0 százalékkal maradt el a 2010. februáritól, ezen belül az épületek építésére kötötteké 43,9, az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 52,8 százalékkal esett vissza, ami részben a tavalyi magas bázis következménye. Az év első két hónapjában 47,9 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Az ágazat február végi szerződésállományának volumene 28,8 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten.
Még csak nem is lassul az építőipar zuhanásának tempója, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) módosítja idei prognózisát, s a legjobb szcenárióban is 6−10 százalékos visszaeséssel számol a korábbi 2-3 százalék csökkenés helyett − kommentálta lapunknak a legfrissebb adatokat Koji László alelnök. Az ágazat állapotát legjobban a rendelésállomány alakulása jellemzi, az pedig igencsak drámai, hiszen az elmúlt év utolsó negyedévétől kezdve mindenféle kormányzati intézkedés ellenére hónapról hónapra 20 százalékkal zsugorodik, még akkor is, ha a KSH a tavaly februári bázist kiugróan magasnak minősítette − szögezte le az alelnök. Amíg ez nem nő és nem lesznek megbízások a piacon, addig minden, egyébként fontos lépés és folyamat, közte például a szabályozóváltozások szorgalmazása, elveszíti a fontosságát és jelentőségét, vagyis lényegében pótcselekvés − utalt Koji többek között a lánctartozás és az irreális árak felszámolására tett lépéseikre. Ebben a piaci helyzetben minden reálfolyamat és érdek az ellen hat, hogy csökkenjenek a tartozások, fehéredjen a gazdaság és nőjön a foglalkoztatottság. Erőteljes piaci ellenőrzéssel ugyan lehetne eredményt elérni, ám ehhez szintén komoly források szükségesek. Koji szerint a kormányzati lépések, a panelprogram és az Új Széchenyi terv (ÚSZT) vissza nem térítendő támogatásai most már csak annyiban számíthatnak, hogy általuk a csökkenés az év egészére nézve nem nő tíz százalék fölé, a programok mögé tett összegek nagyságrendjével ennél többet ugyanis nem lehet elérni.
Egyelőre június elejéig nem módosítja a 2011-ben 3 százalékos csökkenésre tett voksát a GKI Gazdaságkutató Zrt. − mondta a Napinak Petz Raymund ügyvezető igazgató. Egy-egy év utolsó, illetve első két hónapjának a teljesítménye annyira hullámzó lehet, hogy nem alkalmas hosszú távú következtetések levonására, mindazonáltal a KSH jelentése összecseng a GKI konjunktúrafelmérésének eredményeivel, amelyek stagnálást vetítenek előre az építési piacon a következő 3−6 hónapra. Pozitív változásra most már a második félévben sem számítanak − korábban az uniós pályázatok felgyorsításától az év második hat hónapjában reméltek némi élénkülést.
