A tavasz ellenére továbbra sincs sok jele annak, hogy a hazai építőipar még megmaradt szereplőinek többsége végre munkához jusson. A lakásépítések, ipari beruházások legalább két éve állnak, egyre kevesebb az állami és az önkormányzati megrendelés is. A legnehezebb helyzetben azok a kis- és középvállalkozások vannak, amelyek még a konjunktúra idején felhalmozott körbetartozások terheit is nyögik. Számos társaság dolgozóinak nagy részét már elbocsátotta, s abból vegetál, hogy a korábban saját beruházásban felépített ingatlanok közül elad egyet-egyet, illetve kisebb felújítási munkákhoz jut. Sok, a válságot túlélt vállalkozás − a korábbi rossz tapasztalatok ellenére − ismét arra kényszerül, hogy bármit és bármilyen áron elvállaljon. A lapunk által megkérdezett, még életben lévő dunántúli cégek vezetői szerint ha a kormánynak néhány hónapon belül nem sikerül érdemben élénkítenie a piacot, újabb csődhullám várható. Hasonló helyzetben vannak az építőanyag-forgalmazó cégek is. Jelentős részük már csak korábban beszerzett készleteit árulja, s abban bízik, hogy ennél már csak jobb jöhet. Sokan árcsökkentéssel, rendkívüli akciókkal igyekeznek túladni a portékán, a gyártóktól pedig a korábbiaknál hosszabb fizetési határidőket kérnek.
Tóth Bálint, az elsősorban Fejér és Tolna megyében munkát vállaló Ép-Tech Kft. gazdasági igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, a két éve még csaknem 150 dolgozót és számos alvállalkozót foglalkoztató társaságnak ma összesen 18 alkalmazottja van. Tartalékaik elfogytak, május végéig annyi
megrendelésük van, amennyiből talán az első félév végéig képesek kitartani. A korábbi konstrukcióban − előfinanszírozással − ma már lakásokat sem tudnának építeni, hiszen az ehhez szükséges tőkét felélték. Nagyon bíznak benne, hogy a beígért kormányzati lépések, a pályázati forrásokhoz kapcsolódó fejlesztések révén ismét munkához jutnak, különben bedobják a törölközőt.
Jelenleg abból élnek, hogy a térségben lévő konkurencia csődbe ment − közölte a Napi Gazdasággal Császár József, a Trend Kft. pénzügyi vezetője. Elsősorban olyan garanciális munkákat végeznek, ahol a beruházás eredeti kivitelezője a felszámolás sorsára jutott. A túlélés reményében tavaly már kisebb felújításokat is elvállaltak, többek között a Balaton térségében. Császár a társaság pénzügyi helyzetéről nem kívánt nyilatkozni, ám azt elmondta, hogy az elmúlt két-két és fél év során egy fejlődő, külföldön is dolgozó, jelentős gépparkkal rendelkező középvállalatból − amely többek között önkormányzati bérlakásokat is épített − kis céggé váltak.
2009-ben csaknem 40, tavaly pedig további 30 százalékkal esett vissza a Somogy, Zala és Vas megyében még négy építőanyag-telepet működtető Dráva Kft. forgalma − tájékoztatta lapunkat Mayer Péter kereskedelmi igazgató. Talpon maradásukat elsősorban annak köszönhetik, hogy faipari ágazatuk még eredményesen működik, bár tavaly itt is jelentős volt a visszaesés. Mayer szerint a még működő kereskedők között egyre nagyobb az árverseny. A csőd szélén álló telepek végkiárusítással próbálkoznak, ami tovább rontja a helyzetet, ráadásul ismét egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk az építőipari vállalkozások részéről, hogy előlegezzék meg az alapanyagokat. A kereskedelmi igazgató hozzátette: ha az ágazatban nem lesz érdemi változás, náluk is napirendre kerülhet a telephelybezárás és a leépítés.
