Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euróhitelezés újbóli bevezetése a leghatékonyabb és az állam számára legolcsóbb piacélénkítő lépés, amely ugyan nem teljes mértékben kockázatmentes, mégis a legvállalhatóbb mértékű − állítja szakmai állásfoglalásában a Duna House. Ha a kormány elkötelezett a Széll Kálmán tervben vállaltak megvalósításában, akkor a hosszú távon erősödő forinttal ez a kockázat is tovább mérséklődik. Mint írják, a vásárlást és az azzal járó költséget érintő bármely kedvező döntés hiábavaló, ha a hiteles nem tudja a magas törlesztőrészletet fizetni, vagyis eláll a vásárlás gondolatától. A forint alapú hitelek thm-je jelenleg 8−10 százalék között mozog bankoktól függően. Ha 9 százalékos thm-mel számolunk egy 10 milliós lakáshitelnél (20 éves futamidő esetén), akkor a havi törlesztőrészlet 89 973 forint. Az euróhitelek thm-je (belekalkulálva az utóbbi időben amúgy jelentősen csökkenő kockázati felárat) 5−7 százalék között lehetne. Egy 6 százalékos thm-nél ugyanezen hitel havi törlesztőrészlete már csak 71 643 forint volna, vagyis 20 százalékkal kevesebb, mint a forinthitelnél.
A kockázat kapcsán kiemelik, az euró nagymértékű, mondjuk 20 százalékos erősödésével is csak arra a szintre drágulna a hitel összege, mint ha forintalapon kalkuláltuk volna, illetve (a futamidő hossza miatt) az eurózónához csatlakozáskor a devizakockázat is eltűnik. Egyetlen elméleti kockázat az Európai Központi Bank kamatemelése, ezt azonban a legtöbb elemző több ok miatt sem tartja reálisnak. Az ECB emelte már a kamatot 0,25 százalékponttal, amit tovább emelni kockázatos lenne az eladósodott országok (Görögország, Írország, Portugália) miatt.
