Éles szembenállás mutatkozott a kereskedelmi és a közmédiumok vezetői között annak megítélésében, hogy van-e helyük az adófizetők pénzéből finanszírozott rádióknak és tévéknek a reklámpiacon. Nem szabad, hogy azok a médiumok, amelyek számára közpénzekből megteremtik a működési feltételeket, versenytársként lépjenek fel azon a piacon, ahol mások a megélhetésükért küzdenek − kritizálta a közmédia reklámpiaci részvételét Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója. Arató szerint a létükért harcoló adók menekülési útja lehet, ha találnak maguknak egy olyan entitást − például egyházat, pártot −, amelynek fontos a működésük (vagy megteremtenek egyet). A Klubrádió esetében a civil összefogás komoly anyagi hátteret is adhat − fogalmazott a Klubrádió vezetője.
A hatályos törvény szerint óránként nyolc perc reklámot sugározhatnak a köztévék − hangsúlyozta Schatz Péter, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sales House igazgatója, aki nem kívánt azzal foglalkozni, hogy ez így jól van-e vagy sem. Hangsúlyozta: a reklámokból beérkező pénzeket a közmédia fejlesztésére fordítják. Érthető módon a Duna Televízió vezérigazgatója is védelmébe vette a közmédiumok reklámpiaci jelenlétét. Ókovács Szilveszter szerint a reklámnak helye van a közmédiumokban, a Dunán pedig a minőségi tartalomhoz illeszkedő, prémium, illetve luxustermékek hirdetéseit látná szívesen. A köztévék alacsony nézettségére, illetve az ehhez képest aránytalanul magas árra hívta fel a figyelmet Kiss Krisztina, a Mindshare TV igazgatója, hozzátéve, hogy egy országos kereskedelmi tévén a hirdetők főműsoridőben célcsoportjuk 20 százalékát is el tudják érni, amitől a közmédiumok igencsak messze vannak. Schatz leszögezte, nem fognak beszállni az árversenybe, Ókovács pedig kijelentette, a Duna TV-ben az érték a fontos, és a csatornán szerencsére nincs nézettségi nyomás.
Málnay B. Levente, a Magyarországi Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke mindenesetre tett egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy miként is növelhetnék nézőtáborukat a köztévék. A szakember − az általa vezetett Chello Central Europe csatornaportfóliójának sikerére hivatkozva − azt ajánlotta, hogy új közösségeket, új fogyasztókat nyerjenek meg, új funkciók vállalásával, például akár kevésbé népszerű sportágak eseményeinek közvetítésével. Kiss Krisztina ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgálati adóknak e téren azért van nehezebb dolguk, mert egyetlen csatornán kellene mindezt megvalósítaniuk, azaz megszólítaniuk a különböző célcsoportokat.
