A tavalyi vásárlói szokások alakulása egyáltalán nem indokolja a kisbolt-láncok nagy alapterületű áruházakra való irigykedését, ugyanis a GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint az említett két kereskedelmi csatornában látványosan nőtt a háztartások vásárlási intenzitása és költése. A piaci pletykák szerint a hiperellenességet elsősorban a kisbolt-tulajdonosok, illetve kisboltlánc-tulajdonosok generálják. A GfK kutatása azt is bizonyítja, hogy az utóbbi években az élelmiszer-kiskereskedelemben felerősödött multiellenességgel szemben a számok azt mutatják, hogy a háztartások élnek a modern kereskedelmi formát kínáló nemzetközi láncok szolgáltatásaival és kínálatával.
A kutatásból az is kiderült, hogy a piaci pozícióját 2008−2009-ben dinamikusan erősítő szupermarket csatorna 2010-re leeresztett. Ezekben az üzlettípusokban kevesebb háztartás vásárolt, pedig maga a csatorna több száz egységgel bővült azzal, hogy a Spar magába olvasztotta a Plus diszkonthálózatot, vagyis utóbbi csatornától kereskedelmi felületet vont el. A korábbi adatokban ez tükröződik is, hiszen a diszkonthálózatok piaci részesedésének látványos fejlődése megtört, ugyanakkor az aggregált piaci rész, főként a német keménydiszkontok agresszív terjeszkedése miatt, növekedett.
Ugyancsak érdekes tény, hogy tavaly a bankkártyás fizetési mód áttörte a bűvös 20 százalékos határt. Tavaly például az elektronikus fizetés a korábbi egy-két százalékos növekedés után egyszerre 4 százalékot lépett felfelé.
