Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Széll Kálmán tervben meghirdetett koncepció a miniszterelnök szerint sokkal ambiciózusabb, mint az unió versenyképességi paktumja, ezért hazánk nem kíván csatlakozni az unió programjához, s ezzel a rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt vitatkozni sem nagyon lehet. Orbán Viktor egyik érve szerint Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, s ez így is marad.
Amellett, hogy a paktum az egységesített társasági adóalap bevezetésével nem kíván változtatni azon, hogy hol mekkora legyen a társasági adó mértéke − vagyis az továbbra is lehet a legalacsonyabb −, azt sem kívánja előírni, hogy a vállalkozások alkalmazzák azt. Vagyis ha a magyarországi cégek is úgy gondolják, hogy a magyar szabályok a legjobbak, a közös szabályozástól függetlenül alkalmazhatják is azt. Az unió ugyanis a paktumban nem akar semmit sem a vállalkozásokra kényszeríteni.
Ugyanakkor az is csak megcsillagozva igaz, hogy a magyar szabályozáshoz kapcsolódik a legalacsonyabb teher. Ez kiindulásként is az 500 millió forint adóalapot el nem érő cégekre lehet csak igaz, hiszen efölött már 19 százalék az adó. Hozzá kell tenni, hogy a cégek több mint 90 százaléka tartozik ide, lényegében néhány szerencsés hazai társaság és a multinacionális cégek nyereséges leányai kötelezettek arra, hogy (500 millió forint felett) 19 százalékkal adózzanak.
| Magyarország | 39,1 |
| Írország | 27,8 |
| Szlovákia | 29,3 |
| Lengyelország | 34,3** |
| Csehország | 34,8 |
| Németország | 37 |
| Ausztria | 42,8 |
| * a GDP arányában, 2009-ben **2008-as adat | |
| Forrás: OECD |
Évek óta mantraszerűen visszatér, hogy a versenyképesség gátja a kétszázalékos helyi iparűzési adó. Ebből éves szinten több bevétel keletkezik, mint a társasági adóból, vagyis egy cégre vetítve cseppet sem elhanyagolható annak mértéke. Becslések szerint a társasági és az iparűzési adó együtt húsz százalék fölötti terhelést is elérhet − ez tevékenységi körtől függően változik, a magas anyagköltségű cégeknél kisebb, a sok élőmunkával dolgozóknál magasabb.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy nyereséges cég osztalékot is fizet. Az osztalékadó mértéke 25 százalék, vagyis ha a tulajdonosok pénzhez is szeretnének jutni, ezt mindenképp bele kell számolni a fizetendőkbe. Így egy száz egység adóalapot kimutató társaság tíz egység társasági adót és több mint húsz egység osztalékadót kell fizessen.
