A kormány a Széll Kálmán terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Magyarország munkatervet, amely kijelöli a teendőket egymillió új munkahely megteremtéséhez 2020-ra − áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Ennek keretében a kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 ezer munkahely jön létre, emellett új Munka törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiaca jöjjön létre Magyarországon.
A munkaterv további részei
1 Megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban.
2 Javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére.
3 Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél- és eszközrendszerét.
A Napi Gazdaság értesülése szerint a nagyobb, munka világát érintő változtatásokhoz ha plenáris ülésen nem is, de legalább szakbizottsági szinten kikéri majd a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek véleményét is a kormány. Az Országos Érdekegyeztető Tanács soros elnökei legalábbis erről állapodtak meg a múlt héten Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárral, amikor az OÉT 2011. első féléves programjáról egyeztettek. A napirendi pontok között lesz a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjazás, valamint a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása, a munkaügyi intézményrendszer és finanszírozási hátterének módosítása, valamint több uniós irányelv jogharmonizációs célú megtárgyalása is. Az így létrehozott, a Széll Kálmán tervvel kapcsolatos előterjesztéseknek legkésőbb június végéig el kellene készülniük.
Információink szerint a foglalkoztatási törvény, valamint a Munka törvénykönyvének átfogó módosítása inkább csak ősszel kerülhet majd napirendre − ugyanakkor a Napi Gazdaság értesülése szerint a minisztérium arra kérte a szociális partnereket, hogy a jövőben a munka inkább szakmai egyeztetés legyen, elkerülve a sajtón keresztül tőrténő üzengetést. Mint emlékezetes, a kormányváltás óta a sajtóban többször is megkérdőjelezték már a kormányzat, a pártok, illetve más társadalmi szervezetek részéről mind az OÉT-ben lévő szakszervezetek, mind a munkáltatói érdekképviseletek legitimitását.
