Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évben megállt a foglalkoztatottak számának csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérése szerint, bár a közel 3,782 milliós tábor még így is mintegy 100 ezer fővel elmaradt a 2008. évitől. Lassult a munkanélküliek számának növekedési üteme is, de a 11,2 százalék alig alacsonyabb, mint az eddigi 1993-as rekord. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak mintegy 88 százaléka alkalmazásban állt − az elmúlt évtizedben egyébként a válság időszakát leszámítva folyamatosan emelkedett az arányuk. A gazdasági válság hatására azonban nőtt az atipikus formában (határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben, munkaerő-kölcsönzés keretében) dolgozók aránya.
Tavaly éves átlagban 2701 ezren dolgoztak, ami 41 ezerrel több, mint 2009-ben, de még mindig 60 ezerrel kevesebb, mint 2008-ban. A költségvetési szférában 50 ezerrel dolgoztak többen, de ez csak a közmunkások miatt alakult így. Közfoglalkoztatásban éves átlagban 87 ezren dolgoztak az elmúlt évben, ez 2009-hez képest 43 százalékos plusz − 2008-hoz képest azonban 300 százalékkal nőtt a létszám. Mivel azonban a közmunkásokat sokszor részmunkaidőben foglalkoztatják, tényleges számuk akár 1,5−2-szerese is lehetett az átlagos 87 ezernek 2010-ben. Amint azt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a napokban egy hódmezővásárhelyi fórumon elmondta, tavaly összesen 150 milliárd forintot fordítottak közfoglalkoztatásra, az eredetileg e célra előirányzott keret csaknem háromszorosát.
A versenyszféra dolgozói lényegében annyian voltak, mint 2009-ben. A foglalkoztatás szempontjából leginkább meghatározó feldolgozóiparban 600 ezer munkavállalót foglalkoztattak, ami egy százalékkal kevesebb, mint 2009-ben. Igaz, a számítógép, elektronikai és optikai termék ágazatban jelentősebb számú új munkahelyet hoztak létre. Az építőiparban megállt a létszámfogyás, a kereskedelemben lényegében szinten maradt, míg a szálláshely-szolgáltatás-vendéglátásban 4,9 százalékkal bővült a létszám.
Tavaly már a válság előtti trendeknek megfelelően alakult az éves munkaerő-kereslet, de minden negyedévben elmaradt a 2009 előtti értékektől. A legnagyobb kereslet a versenyszférában jelentkezett: 2009-hez képest 16,6 százalékkal erősödött. Ez elsősorban a gépipar munkaerőigényének köszönhető: 2010 utolsó negyedévében 60 százalékkal több üres álláshelyet tartottak nyilván az ágazatban, mint egy évvel korábban. A költségvetési intézményeknél mindössze 1,6 százalékos volt a kereslet bővülése, ami főként az egészségügyben jelentkezett. Itt mintegy 40 százalékkal emelkedett az üres és szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő álláshelyek száma, nyilván a természetes fogyás és az elvándorlás hatására. Ugyancsak az átlagosnál több volt a betöltetlen hely a fegyveres testületeknél: itt a gazdasági folyamatoktól függetlenül tartósan 5-6 ezer körül mozog a munkaerő-igény.
