Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tovább csúszik a magyar termék rendelet, mivel a tervezet társadalmi vitája során számos egymásnak ellentmondó és a rendelet célját eltérően definiáló észrevétel érkezett - derült ki az Élelmiszer szaklap által rendezett szakmai beszélgetésen. Ennek megfelelően több verzió készül, a miniszter várhatóan kedden dönti el, mikorra kéreti be ezeket - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára.
Az eredeti elképzelés szerint a gyártók által önkéntesen feltüntethetően magyar terméknek a Magyarországon - bár meglehet, nagyobbrészt import alapanyagból - előállított élelmiszert lehetne nevezni, míg száz százalékban magyarnak azt a terméket, amelynek összetevői 95 százalékban magyar előállítású alapanyagból származnak és teljes mértékben Magyarországon készül. A legújabb változatnál már tíz százalék a felhasználható import mennyisége.
Abban a szakmai fórum minden résztvevője egyetértett, hogy káosz van az élelmiszeriparban és -kereskedelemben, például azért, mert több mint 40-féle védjegyet és logót használnak az ágazatban a magyar eredet jelölésére, a nemzeti színek használatáról nem is beszélve, és hasznos lenne a rendelet.
A részletekről szóló vitában azonban már megmutatkoztak az élelmiszerlánc egyes szereplői, termelők, gyártók, sőt egyes élelmiszer-ipari ágazatok gyártói, valamint a kereskedők közti törésvonalak. Sőt, mintha maga a jogalkotó sem tudná eldönteni, hogy mi a pontos célja: a származás vagy a minőség jelzése.
Ez egy származási helyet igazoló jogszabály, és nem kéne a minőségi kérdéseket belekeverni - sietett leszögezni Gyaraky Zoltán, a VM főosztályvezetője. Egy száz százalékban magyar előállítású alapanyagból gyártott termék is lehet rossz minőségű. Ezt azonban a hallgatóság szerint nehéz a fogyasztóknak elmagyarázni, mivel a politika részéről hónapok óta az hallatszik, hogy csak az a jó, minőségben is, ami magyar. Ha azonban az önkéntes elnevezésnek nincs marketingértéke, akkor adódik a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán használni.
