Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új alkotmány több ponton is szűkíti a munkavállalói jogokat, támadja a kollektív szerződéseket és aláássa a szociális biztonságot - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Több, jogszabályként is kihirdetett nemzetközi egyezményt és uniós direktívát is sértenek az új megfogalmazások. Ha a végleges formájából is hiányoznak a munkavállalók jelenleg alkotmányban garantált jogai, egyes szakszervezetek biztosan megtámadják majd a törvényt az Európai Bíróság előtt - mondta Borsik a Napi Gazdaság érdeklődésére.
Borsik szerint mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal többször is kezdeményezte, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyaljanak az új alkotmányról, a kormány azonban ettől eddig elzárkózott. A szövegtervezetben azonban több olyan változás is van, amely a Munka Törvénykönyvének módosítását kell maga után vonja, amivel még a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülhetnek a munkavállalók.
Kikerülne az alaptörvényből, hogy mindenkinek joga van a munkához, a helyébe pedig az lépne, hogy törekszik az állam arra, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson, továbbá az, hogy a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Kikerülne az új változatból az egyenlő munkáért egyenlő bért elve is. Jogi nonszensz a szakszervezetekkel és kollektív szerződésekkel kapcsolatos utalás is, mivel egyes munkavállalók a jelenlegi keretek között nem kezdeményezhetnek kollektív szerződést - mondta az elnök.
Egyáltalán nem jelent kötelezettséget vagy felelősségvállalást, hogy az állam csak törekszik a szociális biztonságra, a lakhatás biztosítására - tette hozzá. Borsik szerint a parlament kormányt ellenőrző szerepe jelenleg legalábbis megkérdőjelezhetően működik.
