Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások adminisztrációs terhe csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg százmillió forintos értékhatárát 500 millió forintra - derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. A könyvvizsgálati kötelem ugyanis komoly fegyelmező erővel bír a tiszta foglalkoztatás, a nyereségkimutatás és az adóbefizetés terén - összegzi az elemzés tapasztalatait Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A 80-100 millió forint árbevételű cégek átlagosan húsz százalékkal kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint a 100-120 milliósak, márpedig az elemzés szerint a plusz árbevétel erre a különbségre nem ad magyarázatot. A százmillió forintos határ vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén is, a különbség majd 30 százalék.
Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5,6 millió forint, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19,3 millió.
A különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számlaügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg a könyvvizsgált cégeknek erre kevesebb lehetőségük van - mondja Csorbai Hajnalka. Amíg a kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót optimalizálják. Ez megmutatkozik a társasági adó tényleges mértékében is, ahol a különbség több mint ötvenszázalékos.
