Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt egy-két évben főleg a belpiaci fogyasztásnövekedés hatására megállt a hazai gombatermesztés mérséklődése, sőt amennyiben megvalósulnak a most elbírált kertészet-korszerűsítési támogatással ösztönzött beruházások, jelentős, akár 30-40 százalékos termelésnövekedés is indulhat. Fénykorában, a kilencvenes években egyébként évi 35 ezer tonna körül alakult a termesztés, és közel felét exportálták is, a lengyel konkurencia azonban megtörte a lendületet. Európai szinten egyébként viszonylag kicsi a magyar piaci részvétel, összehasonlításképp 2009-ben a 27 tagállamban mintegy 960 ezer tonna csiperkegombát termesztettek. A belpiaci fogyasztás, bár az utóbbi években lendületesen, évi 5-10 százalékkal növekedett, 20 év alatt érve el a fejenkénti 1,5 kilogrammos éves szintet, még jelentős piaci lehetőségeket rejt a magyar termelők számára, mivel csak fele a nyugat-európainak.
Hazánkban háromféle gombát termesztenek nagyobb mennyiségben: csiperkegombából évi 20-22 ezer tonnát, aminek 30-40 százalékát exportálják, 2500 tonna laskagombát, ami Nyugat-Európa-szerte keresett réspiaci termék, és a gyógyászatban is használatos shiitake gombából évi 10-20 tonnát. A feldolgozott gomba exportja nem jellemző, a magyarok inkább a frisspiacra termelnek. 5-10 nagyobb cég és hozzávetőleg 400-500 családi gazdaság foglalkozik Magyarországon gombatermesztéssel. Csiperkéből évente mintegy 10 milliárd forintos árbevétele van az ágazatnak, míg laskagombából 3,3 millió euró körüli - mondta a Napi Gazdaságnak Nagy László, a laskatermesztéssel és kereskedelemmel foglalkozó Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője. Jelentős bevételt jelent a gombakomposzt exportja is, mivel az itthon előállított évi 120-140 ezer tonnás csiperke és a 14-15 ezer tonnás laskakomposzt-termelés mintegy felét adják el a hazai vállalkozások a környező országokba. A csiperkeexport főbb célországai Németország, Ausztria, Olaszország és a környező országok, míg a laska ezeken túl még a francia, belga, brit és svájci piacokra is eljut, köszönhetően egy magyar nemesítésű fajtának, amit mára világszerte termesztenek jó eltarthatósága miatt.
Az idén jó esélyei vannak a hazai termelőknek az exportpiacokon, mivel csökkent a kínai és a lengyel termelés is, ezért mintegy 20 százalékkal nőtt a kereslet a magyar áru iránt - mondta Nagy László. Ezt a magyar kapacitások még ki is tudják elégíteni. A felvásárlási árban azonban ez az éves szállítási szerződésekben megállapított árak miatt nem jelent növekedést. Az elmúlt évhez képest egyébként összességében stagnáltak a belföldi felvásárlási árak 2011 első negyedévében.
