Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg Magyarország élen jár a környezetvédelmi célok meghirdetésében és nemzetközi népszerűsítésében, a teljesítésben komoly hiányosságok vannak. Az Állami Számvevőszék legfrissebb, a vizek védelméről és a vízgazdálkodási feladatok ellátásának ellenőrzéséről szóló jelentése számos elmaradást állapít meg. Az állam több fontos, a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettséget sem teljesített az előírt határidőre. Például az ivóvízminőség-javítással, a szennyvízhálózatok kiépítésével, a nitrátszennyezés csökkentésével, illetve a megszűnt szocialista nagyüzemek, állami vállalatok telephelyeinek kármentesítésével kapcsolatban - mondta Domokos László, a számvevőszék elnöke a jelentést ismertető háttérbeszélgetésen.
Az ÁSZ szerint a forráshiány mellett sok esetben az is hátráltatta a hosszú távú programok megvalósulását, hogy a szükséges jogszabályi háttér vagy késett, vagy menet közben többször is jelentősen változott. Arra sem fordítottak kellő figyelmet az ivóvízjavító vagy a szennyvízprogramok végrehajtása során, hogy a lakosságot megfelelően tájékoztassák a beruházás megtérülésének következményeiről - vagyis a díjemelkedésekről. A vízdíjak megállapítása sem felel meg az EU-előírásoknak, így a magas rákapcsolódási díjak miatt nem csatlakozik a lakosság a kiépült hálózatokhoz.
A lakosság által fogyasztható vizek minőségjavítási, illetve arzénmentesítési programjának csúszása leginkább az észak- és dél-alföldi régiókban okoz problémát - áll a jelentésben. A program keretében az eredeti 2007-es határidőre a vízbázisok állapotfelmérése csak részben készült el, új határidőt nem jelöltek ki, az egyes káros összetevők határértékére és azok 2009-es teljesítésére vállalt EU-s előírások sem teljesültek.
Szakértők szerint a kötelezettségek teljesítése során érdemes lenne kiszámítani az elmaradt fejlesztések okozta pluszköltségeket, mivel az jelentős ösztönző erőt jelenthetne a mielőbbi teljesítéshez. A 2001-ben indult program végrehajtására a tervezett 22,8 milliárd forintból csak 911 millió forintot biztosítottak, és csak a 2007-ben indult ÚMFT tartalmazott a feladatra 180 milliárd forintos keretet. A program forrásigényét 2002-2009 között 21,2 milliárdra becsülték, 2002-ben pedig évi 2,74 milliárd forint fedezetet terveztek, ám 2003-2009 között ennek csak 15 százalékát használták fel. Magyarország az Európai Bizottságnak átmeneti eltérésre vonatkozó kérelmet nyújtott be, de az eddigi ütemezés mellett a 2012-re módosított határidő sem tartható - jegyezte meg Domokos László.
