Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hatályos szöveg esetenként nehezen volt értelmezhető - mondta László Csaba, a KPMG partnere. Több adónem is azért vérzett el, mert nem lehet pontosan meghatározni, mit is jelent a vagyoni helyzet - például az elvárt adó első verziója vagy a házipénztáradó. Az alkotmányban vagy nagyon egyszerűen vagy kifejezetten részletesen célszerű meghatározni a közteherviselés elveit - véli a volt pénzügyminiszter. A kormány a beterjesztett törvényben a laza meghatározás mellett döntött, vagyis az alkotmány maga szinte semmilyen fogódzót nem tartalmaz majd.
Ez nagymértékben megkönnyíti a törvényhozást, hiszen egyszerűbb lesz megfelelni az alaptörvénynek. Az is a kormány és az országgyűlés munkáját segíti majd - pontosabban a tervek keresztülvitelét -, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) joga a jövőben is csak korlátozott lesz a törvények megsemmisítésével kapcsolatban. Vagyis csak emberi méltóságra lehet majd hivatkozni egy-egy problémás adóval kapcsolatban, a vagyonra és tulajdonjogra nem - mutatott rá László.
Az Ab adott jogosítványokat kap majd a törvények vizsgálatára. Előzetes normakontrollt gyakorolva önállóan vizsgálhatja majd az elfogadott de még ki nem hirdetett törvényeket, s a képviselők 25 százalékának kérésére kihirdetett jogszabályokat is górcső alá vehet majd.
Előzetes normakontrollt jelenleg csak a köztársasági elnök vagy az országgyűlés indítványára gyakorolhat az Ab. Az új szabály azonban legalábbis érdekes lesz, hiszen ha a testület maga dönthet a szavazást követően az előzetes vizsgálódás mellett, sietnie kell. Korábban ugyanis a köztársasági elnök nem írta alá az általa vitatott törvényt, hanem továbbította azt az Ab-nek. Mostantól azonban - ha akarja - aláírhatja a számára megküldött szöveget, függetlenül attól, mit akar az Ab. Vagyis a testületnek pár napja lehet a vizsgálódásra, hiszen az aláírással az inkriminált törvény hatályba lép, ezt követően pedig csak a képviselők negyede tolhatja azt a testület elé.
