Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrárium név nélkül nyilatkozó szereplői inkább örülnek neki, hogy kimaradtak a Széll Kálmán tervből, mivel így legalább nem kaptak akkora elvonást, mint több, a dokumentumban nevesített terület. Az ágazatot ugyanakkor a készülő, minisztériumi fejléccel kiszivárogtatott, de a tárca által egyelőre csak munkaanyagként aposztrofált tízéves Nemzeti Agrárstratégia tartja lázban. Egyes hírek szerint az állattenyésztés fejlesztése mindössze másfél oldalt foglal el benne, több ágazatnál is a jelenlegi helyzetről szóló megállapításokra szorítkozik, elméleti fejtegetések mellett. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy tegnapi gazdafórumon az MTI-Eco szerint úgy nyilatkozott, hogy a minőségi termelés, a kis- és közepes gazdaságok megerősítése és a hungarikumok védelme mellett a magyar mezőgazdaság önállóságának megteremtéséről szól a stratégia.
Túl nagy csalódást nem okozott a Széll Kálmán terv, mivel a mezőgazdaság általában ki szokott maradni a gazdaságfejlesztési elképzelésekből - mondta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte az uniós pénzalapok elkülönítésének logikájára maradhatott ki az ágazat, mondván, az agrárium fejlesztéseit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból finanszírozzák. Azt már inkább problémának tartotta, hogy "szakmai őrültségekkel" van tele a készülő agrárstratégia kiszivárgott változata. Egy kézen megszámolható, hány oldalnyi benne a szakmailag megalapozott mezőgazdasági tartalom - jegyezte meg Horváth Gábor. A következő években legfeljebb az alkalmi foglalkoztatás bővülhet az ágazatban - tette hozzá -, mivel az adójóváírás kivezetésének kompenzálása egyre nagyobb terheket ró majd a legálisan foglalkoztatott állandó dolgozókat alkalmazó vállalkozásokra és a gazdaságra.
Elsősorban az agrártermelés szintjét, minőségét javító és az átgondolt piacfejlesztési stratégia hiányzik a jelentősebb munkahelyteremtéshez - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ehhez olyan gazdálkodási forma és méret kialakítását kellene támogatni, ami versenyképes beszállítója lehet a kiskereskedelemnek és a feldolgozóiparnak, noha kétségtelenül jó irány a helyi piacokra termelő kisebb gazdaságok támogatása is. Termékszintű fejlesztési és piacépítési programok kellenek, egységes rendszerbe foglalva, jelenleg ugyanis az árualap hiánya a legnagyobb gátja a piaci lehetőségek kihasználásának, hosszabb távon pedig a munkahelyteremtésnek is - közölte Mártonffy. A zömében kisvállalkozásként vagy családi gazdaságként működő kertészetekben ehhez a bürokrácia csökkentése mellett az élőmunka járulékterheinek és az áfának a csökkentése adhatna érdemi segítséget, mivel ez kifehérítené a gazdaságot, és így jó eséllyel indulhatna több termelő is az uniós fejlesztési forrásokért.
