Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Április végéig pályázhatnak a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő állami támogatásra (önhiki), ennek éves kerete 31 milliárd forint az elmúlt években megszokott tízmilliárd forint körüli összeggel szemben - jelentette be Tállai András önkormányzati államtitkár a Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány által elhatározott 250 milliárd forint költségvetési zárolás semmilyen értelemben nem érinti az önkormányzati finanszírozást. A kormány arra törekszik, hogy az önhibájukon kívül likviditási zavarba került önkormányzatok problémáját végleg megoldják - erre szolgál a 31 milliárdos keret, de nem szolgálhat az ezermilliárd forintot meghaladó adósságállomány konszolidálására. A tárca még nem rendelkezik pontos adatokkal az önkormányzati alrendszer 2010 végi adósságáról - a 2009-es záróadatok szerint ez 1020 milliárd forint volt.
Az önhikis támogatásban előnyt élveznek azon települések, amelyek 60 napon túli közüzemi, illetve szállítói tartozással küzdenek vagy folyamatban lévő adósságrendezési eljárás alatt állnak. Ugyancsak támogatást kaphatnak azon önkormányzatok, melyekkel szemben jogerős fizetési kötelezettség van - és annak teljesítése az önkormányzat működőképességét veszélyeztetné. Ugyanakkor nem pályázhat az az ezer fő alatti önkormányzat, amely nem körjegyzőséghez tartozik, illetve nem kaphat támogatást az a település sem, amely nem vetett ki helyi adót, illetve túllépték az önkormányzati törvényben megszabott hitelfelvételi keretet - mondta Tállai.
A pályázati rendszert a Belügyminisztérium egyben felmérésnek is tekinti, amit felhasználnának az önkormányzati reformhoz.
A BM elképzelései szerint a jövőben a hitelfelvételeket külső - kormányzati vagy könyvvizsgálói - kontrollhoz kötné, de a cél hosszú távon az, hogy az önkormányzatok eljussanak oda, hogy működésre ne vegyenek fel hiteleket. Tállai hangsúlyozta, hogy a helyi adórendszert majd az új működési körülményekhez kell igazítani. A tárcánál gondolkodnak a helyi iparűzési adóbevételek megosztásán: azon települések esetében, ahol kiugróan magas az egy főre jutó bevétel, onnan elvonnák a források egy részét, amit a megyei fejlesztések támogatására lehetne fordítani.
